a.) Az ügyvéd általi előlegezés
Az ügyvéd a büntetőeljárásban az óvadék saját vagyona terhére történő előlegezésére megállapodást nem köthet, de ez egyben azt is jelentheti, hogy a saját vagyona terhére - más esetekben, kifejezett egyedi tiltás hiányában - elvileg lehetséges az ügyvéd általi előlegezés.
Ezt erősíti meg a Polgári Törvénykönyv 6:276. § [Megbízási díj] (3) bekezdése, amely szerint "A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek előlegezésére köteles.".
A 6:276. § (4) bekezdése alapján "A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és indokolt költségeit megtéríteni.".
A 6:273. § (4) bekezdése alapján "A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket.".
A 6:133. § alapján "Az ellenszolgáltatás magában foglalja a szerződés teljesítésével rendszerint együtt járó költségeket.".
A 6:277. § alapján "[Törvényes zálogjog] A megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába.".
A 6:276. § (4) bekezdése alapján "A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és indokolt költségeit megtéríteni.".
A 6:273. § (4) bekezdése alapján "A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket.".
A 6:133. § alapján "Az ellenszolgáltatás magában foglalja a szerződés teljesítésével rendszerint együtt járó költségeket.".
A 6:277. § alapján "[Törvényes zálogjog] A megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába.".
Az Üttv. 28. § (4) bekezdése szerint "A szerződéskötéskor az ügyfelet írásban tájékoztatni kell azokról a megbízás ellátása során, illetve az üggyel kapcsolatban előreláthatóan felmerülő költségekről, amelyeket a megbízási díj nem foglal magában, függetlenül attól, hogy e költségek előlegezésére a felek megállapodása alapján köteles-e.".
Ez alapján vannak olyan költségek, amelyeket a megbízási díj magában foglal. Minden megelőlegezhető költség olyan költség, amely az ügyvédi megbízás teljesítésével rendszerint együtt járó költség, mivel az előleg az ellenszolgáltatás része.
Az ügyvédi működéssel közvetlenül összefüggő utazási, telefon, papír stb. költségek megelőlegezése így voltaképpen az ellenszolgáltatás megbízó általi megelőlegezése.
Ugyanakkor felmerülhet az a kérdés, hogy az eljárási költség kit terhel, azaz ez a megbízás teljesítésével rendszerint együtt járó költség-e?
A polgári perrendtartás 78. § (1) bekezdése alapján "A bíróság a perben nem álló személynél felmerült költség előlegezéséről annak felmerülésekor határoz; arra kötelezi a felet, hogy a költséget a személynek közvetlenül fizesse meg, vagy – ha az célszerű – elrendeli, hogy a költség összegét a bíróságnál helyezze letétbe.".
A (2) bekezdés szerint "Ha valószínű, hogy a felmerülő költségek jelentősebb összeget érnek el, vagy más körülmények ezt indokolttá teszik, a bíróság a költségek felmerülése előtt is elrendelheti, hogy a fél a költségek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget helyezze letétbe.".
A 79. § (1) bekezdése alapján "Törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyítással járó költséget a bizonyító fél előlegezi. Ha a bizonyító fél ellenfele nem mentes a költség előlegezése alól és önként vállalja, a költséget vagy annak egy részét a bizonyító fél ellenfele előlegezi.".
A 80. § szerint "A perköltség a félnél – a perben vagy azt megelőzően – a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is.".
A polgári perrendtartás alapján egyértelműnek tűnik, hogy a peres költségek nem az ügyvédet, hanem a felet terhelik. Ennek megfelelően azokat a félnek kell teljesítenie.
Ugyanakkor az ÍH 2010.122 számú eseti döntés szerint "Az érdemi elbírálásra alkalmas fellebbezés benyújtása az ezzel megbízott ügyvéd feladata és felelőssége. Ennek során a megbízott érdekeinek megfelelően köteles eljárni és közreműködni az illeték lerovással összefüggő kötelezettség teljesítésében is.".
Így a fél helyett - elvileg - a megbízott ügyvéd is kifizetheti az eljárási költséget, ha annak megtérítése a megbízási díjfizetés körében, előre rögzített módon történik.
Ugyanakkor az ügyvéd az ügyfelével a megbízási jogviszony fennállása alatt saját maga javára a megbízás tárgyára vonatkozóan vagy a megbízással kapcsolatban - ügyvédi megbízási díj-megállapodás kivételével - jogügyletet csak az illetékes területi ügyvédi kamara elnökének a hozzájárulása után köthet. Azaz bármilyen ügyvéd általi előlegezés csak a megbízási díjmegállapodás keretében tűnik lehetségesnek. Itt viszont az a probléma jelentkezik, hogy például a fél által fizetendő illeték igazából nem része a megbízási díjnak, mert nem egy ügyvédi szolgáltatás ellenértéke.
b.) Az ügyvédi díj megelőlegezése
Az ügyvédi működéssel közvetlenül összefüggő utazási, telefon, papír stb. költségek megelőlegezése így voltaképpen az ellenszolgáltatás megbízó általi megelőlegezése.
Ugyanakkor felmerülhet az a kérdés, hogy az eljárási költség kit terhel, azaz ez a megbízás teljesítésével rendszerint együtt járó költség-e?
A polgári perrendtartás 78. § (1) bekezdése alapján "A bíróság a perben nem álló személynél felmerült költség előlegezéséről annak felmerülésekor határoz; arra kötelezi a felet, hogy a költséget a személynek közvetlenül fizesse meg, vagy – ha az célszerű – elrendeli, hogy a költség összegét a bíróságnál helyezze letétbe.".
A (2) bekezdés szerint "Ha valószínű, hogy a felmerülő költségek jelentősebb összeget érnek el, vagy más körülmények ezt indokolttá teszik, a bíróság a költségek felmerülése előtt is elrendelheti, hogy a fél a költségek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget helyezze letétbe.".
A 79. § (1) bekezdése alapján "Törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyítással járó költséget a bizonyító fél előlegezi. Ha a bizonyító fél ellenfele nem mentes a költség előlegezése alól és önként vállalja, a költséget vagy annak egy részét a bizonyító fél ellenfele előlegezi.".
A 80. § szerint "A perköltség a félnél – a perben vagy azt megelőzően – a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is.".
A polgári perrendtartás alapján egyértelműnek tűnik, hogy a peres költségek nem az ügyvédet, hanem a felet terhelik. Ennek megfelelően azokat a félnek kell teljesítenie.
Ugyanakkor az ÍH 2010.122 számú eseti döntés szerint "Az érdemi elbírálásra alkalmas fellebbezés benyújtása az ezzel megbízott ügyvéd feladata és felelőssége. Ennek során a megbízott érdekeinek megfelelően köteles eljárni és közreműködni az illeték lerovással összefüggő kötelezettség teljesítésében is.".
Így a fél helyett - elvileg - a megbízott ügyvéd is kifizetheti az eljárási költséget, ha annak megtérítése a megbízási díjfizetés körében, előre rögzített módon történik.
Ugyanakkor az ügyvéd az ügyfelével a megbízási jogviszony fennállása alatt saját maga javára a megbízás tárgyára vonatkozóan vagy a megbízással kapcsolatban - ügyvédi megbízási díj-megállapodás kivételével - jogügyletet csak az illetékes területi ügyvédi kamara elnökének a hozzájárulása után köthet. Azaz bármilyen ügyvéd általi előlegezés csak a megbízási díjmegállapodás keretében tűnik lehetségesnek. Itt viszont az a probléma jelentkezik, hogy például a fél által fizetendő illeték igazából nem része a megbízási díjnak, mert nem egy ügyvédi szolgáltatás ellenértéke.
b.) Az ügyvédi díj megelőlegezése
Az ügyvédi tevékenység során nem kizárt a megbízási díj és a költségek tekintetében előleg kérése.
Európai uniós ügyvédi etikai elvárás, hogy ha az ügyvéd a megbízási díj és/vagy a költségek tekintetében előleg megfizetését kéri, akkor az előleg összege nem haladhatja meg a megbízási díj és a valószínűsíthető költségek ésszerűen becsült értékét. Az előleg meg nem fizetése esetén az ügyvéd visszamondhatja a megbízást vagy megtagadhatja az ügyben való eljárást, de csakis oly módon vagy olyan körülmények között adhatja vissza a megbízást, hogy az ügyfél az őt érhető sérelem megelőzése érdekében időben találhasson más ügyvédi segítséget.
Az előleg az ügyvédi szolgáltatásnyújtás esetén kap értelmet adójogi szempontból. Előlegnek minősül a teljesítést megelőzően az ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatása, függetlenül annak formájától. A fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani. Az előleggel ellentétben a másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.
Az előleg jellemzői az alábbiak:
- a pénzösszeg átvételére, a banki jóváírására az ÁFA törvény szerinti teljesítési időpont előtt került sor
- az ÁFA törvény szerinti teljesítés időpontját megelőzően a pénzösszeg megfizetésére a szolgáltatás igénybe vevője a szolgáltatás nyújtójával kötött megállapodás szerint kötelezett volt
- a teljesítés időpontját megelőzően fizetett pénzösszeg a szolgáltatásnyújtás ellenértékébe feltétlenül beszámítható.
Az ellenértékbe beszámítás lehetősége nélkül nincsen előleg.
Ennélfogva az ügyvédi előleg és a költségletét közötti legfontosabb különbség az, hogy az ügyvédi előleg a szolgáltatásnyújtás ellenértékébe feltétlenül beszámítható, míg a költségletét a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének teljesítésére szolgál.
Nem minősül előlegnek az egyoldalú módon, a teljesítési időpont előtt fizetett és átvett, bankszámlán jóváírt pénzösszeg. Ennek oka az, hogy a másik fél egyoldalú döntése az ügyvéd számára ÁFA-fizetési kötelezettséget nem keletkeztethet, így ez nem lehet előleg.
c.) Költségátalány kikötése
Az Üttv. 30. § (1) bekezdése alapján "A felek – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a megbízási díjban szabadon állapodnak meg. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.".
A költségátalány és az átalánydíj eltér. A költségátalány és az egyszerű, tételes költség is eltér. Az átalánydíj egy nem tételes elszámolás alapján járó díj, míg a költségátalány az ügyvédi tevékenység során felmerülő költségek nem tételes elszámolását jelenti, hanem egy előre meghatározott költségátalány összeg felhasználását.
d.) Költségletét
Az ügyvéd a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének teljesítésére pénzt vehet át, őrizhet és kezelhet letétként.
Az ügyvéd a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének teljesítésére pénzt vehet át, őrizhet és kezelhet letétként.
Az ügyvéd a pénz minden más pénzeszközétől és értékpapírjától elkülönítve, letéti számláján kezeli. Az ügyvéd a letevő erre irányuló kérelme esetén a letevő költségére a) a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt elkülönített alszámlán kezeli, valamint b) biztosítja, hogy a letevő az a) pont szerinti alszámla egyenlegéről a számlavezetőtől közvetlenül tájékoztatást kapjon.
Az ügyvéd a letétkezelés céljából átvett pénzt egy – külföldön átvett pénz esetében három – munkanapon belül az ügyvédi letéti számláján helyezi el.
A kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét meg nem haladó pénz letétje esetében a felek a letéti szerződésben a fenti két bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak
Az ügyvéd a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére szolgáló letétet (költségletétet) szakértői díj, közhatalmi eljárás díja, illetéke, az ellenfél javára megítélt perköltség előlegezése, megfizetése céljából vagy más, a letéti szerződésben közvetlen meghatározott rendeltetés szerinti célra fogadhat el.
Költségletét tárgya csak pénz lehet. A költségletétre vonatkozó letéti szerződés tartalmazza annak a jogcímnek a megjelölését, amelyhez kapcsolódva a kifizetés teljesíthető. A költségletét megszűnésével az ügyvédet elszámolási kötelezettség terheli.
A költségletét pénzösszegének az átvételekor a számviteli törvény szerinti egyéb bizonylatot kell kiállítani.
Az eljárási illeték az ügyfelet terheli és az ügyfél nevére szólnak a bizonylatok. Az ügyvéd így mindössze közvetítő egy ilyen ügyletben, azaz elvégzi a letéti számláról az átutalást pl. illeték esetében. Az ügyféltől származó pénz a letéti számlára érkezik és onnan kerül továbbutalásra, de ez nem tűnik ÁFA számlaköteles műveletnek, mivel nem egy szolgáltatásnyújtás ellenértékéről van szó.
A költségletét pénzösszegének az átvételekor a számviteli törvény szerinti egyéb bizonylatot kell kiállítani.
Az eljárási illeték az ügyfelet terheli és az ügyfél nevére szólnak a bizonylatok. Az ügyvéd így mindössze közvetítő egy ilyen ügyletben, azaz elvégzi a letéti számláról az átutalást pl. illeték esetében. Az ügyféltől származó pénz a letéti számlára érkezik és onnan kerül továbbutalásra, de ez nem tűnik ÁFA számlaköteles műveletnek, mivel nem egy szolgáltatásnyújtás ellenértékéről van szó.
