A kriptovaluta egy speciális, digitális formában létező de facto csere- és fizetőeszköz.
A kriptovaluta értékét az adja, hogy eleve véges mennyiségűre van tervezve. Ez a volumen kibocsátásának a csökkenése útján valósul meg.
A kriptovaluta értékét a véges elérhető mennyiségen túlmenően a csalás elleni célt szolgáló, nyílt forráskódú blokklánc biztosítja. A kriptovalutát nem lehet tetszés szerint sokszorozni vagy egyoldalúan manipulálni, mert a decentralizált ellenőrzés ezt lehetetlenné teszi.
A blokklánc a legtöbb kriptovaluta legfontosabb biztonsági technológiája. Lényegileg egy olyan decentralizált, hálózatos jellegű adatbázisról van szó tehát, amely titkosítási módszerekkel követi a kriptovaluta változását. A blokkokból álló tranzakciós bejegyzések elosztott főkönyvi technológiát használnak a kriptovaluta-közösségen belül. A változásokat nem lehet többé törölni, azok visszakövethető "láncot" alkotnak.
A kriptovaluta jórészt védett a csalás vagy a nemzetállami intézkedések ellen, mert nincsen fizikai vagy infrastrukturális központja vagy anyagi formája, továbbá közösségi hitelesítésen nyugszik, amely közösség globális jellegű. Ennélfogva a kriptovaluta létezése az internet működéséhez és elérhetőségéhez van kötve.
A kriptovaluták értékét a kereslet és a kínálat szabályozza.
Közgazdasági szempontból sokan piramisjátéknak tekintik, mivel nincsen mögötte tényleges gazdasági háttér vagy tartalék, az értékét a "játékban" résztvevők mennyisége és lelkesedése, aktivitása határozza meg.
A kriptovaluták rengeteg energiát emésztenek fel a számítási műveletek miatt, amely környezetvédelmi és klíma szempontból aggasztó lehet.
Az első és legsikeresebb kriptovaluta a bitcoin, amely 2009-ben jelent meg.
A kriptovaluták nem teljesen védettek a visszaélésekkel szemben, mert a digitális kulcsok megszerzése révén a felhasználók digitális pénztárcáiból ellophatóak. Ugyanakkor a blokklánc technológia és a használók állandó felügyelő magatartása az egész rendszer kisajátítását vagy kompromittálását nagyrészt lehetetlenné teszi jelenleg.
A digitális kulcsok elvesztése, ellopása, megsemmisülése (például a számítógép hardver hibája miatt) hatalmas károkat okozhat. A webes alakú digitális pénztárcákon túlmenően a hardver alapú digitális pénztárcák biztonságosabbnak lehetnek. A digitális pénztárcák biztonsági másolatának a hiánya további veszélyeket rejt magában. Több személyt igénylő jóváhagyáshoz is lehet kötni a tranzakciókat, amelyek a visszaéléséket megnehezítik.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) bekezdése értelmében: "E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában...16. elektronikus pénz: az elektronikus pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt - ideértve a mágneses tárolást is - összeg, amelyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is elfogad, ide nem értve a (4) bekezdés k) pontja szerinti eszközön tárolt vagy l) pontjában rögzített fizetési műveletre használt értéket;..."
A törvény úgy rendelkezik, hogy "3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában:...e) elektronikus pénz kibocsátása,".
Ugyanakkor a kriptovaluták a fentiek ellenére nem kategorizáltak egyértelműen a magyar jogrendszerben.
Polgári jogi szempontból kellő egyértelműséggel nem lehet őket sehová sem illeszteni, például nem minősülnek dematerializált értékpapírnak. Mivel nincsenek szabályozva vagyoni értékű jogként, ezen jellegük is bizonytalan polgári jogilag. Nem árucikkek és nem szerzői jogi igények.
Az Európai Központi Bank virtuális devizákról szóló 2012. évi jelentése szerint a virtuális deviza szabályozatlan, digitális pénzfajta. Kibocsátói a fejlesztők, akik ellenőrzik azt, és egy virtuális közösség tagjai tartják egyező akarattal fenn.
Ugyan a kriptovaluták részben pénz módjára viselkednek, de fizetésre használható virtuális eszközök mindössze. Dolognak vagy szerződés alapján kezelt pénzeszköznek nem minősíthetőek, követelés és vagyoni értékű jog jellegük pedig bizonytalan. Vagyonelem jellegük viszont lehetővé teszi azt, hogy vagyonelkobzás alá essenek.
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 315.§-a alapján a kriptovaluták digitális kulcsai elvileg lefoglalhatóak.
Az elektronikus adat lefoglalása és a megőrzésére kötelezés
Be. 315. § (1) Az elektronikus adat lefoglalását
a) az elektronikus adatról másolat készítésével,
b) az elektronikus adat áthelyezésével,
c) az azt tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó teljes tartalmáról történő másolat készítésével,
d) az azt tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó lefoglalásával, vagy
e) jogszabályban meghatározott más módon lehet végrehajtani.
(2) A fizetésre használt elektronikus adat lefoglalását úgy is végre lehet hajtani, hogy az elektronikus adattal olyan műveletet végeznek, amely az érintettnek az elektronikus adat által kifejezett vagyoni érték feletti rendelkezési lehetőségét megakadályozza.
(3) Az elektronikus adatként létező irat lefoglalására a 313-314. § rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.
(4) Az elektronikus adat lefoglalását úgy kell végrehajtani, hogy az a büntetőeljárás céljából szükségtelen elektronikus adatra lehetőleg ne terjedjen ki, illetve az ilyen elektronikus adatot a lefoglalás a legrövidebb ideig érintse.
Érdemes megemlíteni, hogy ma már több ezer kriptovaluta létezik, amely a fenti szabályozási és infrastukturális jellegre tekintettel némileg még mindig "vadnyugati" ízt kölcsönöz ezen virtuális vagyonelemnek.
Ugyanakkor egyes adatok szerint csaknem 300 milliárd forintot is elérheti ezen vagyonelemek összege Magyarországon.
2022-től a kriptovaluták adózásának rendezése várható.
