A helyi önkormányzatok/polgármesteri hivatalok vagy az önkormányzati cégek ellen indítható egyes pertípusok általános ismertetése

A helyi önkormányzatok/polgármesteri hivatalok, illetve az önkormányzati cégek ellen indítható egyes általános pertípusok a teljesség igénye nélkül, példálódzó jelleggel az alábbiak:

- kátyúperek 

- parkolással összefüggő perek

- járdákon, úttesteken történt eleséses balesetekkel összefüggő perek 

- az épületekről lehulló tárgyakkal (cserép, épületdarab, jégdarab, hó) és az épület hiányosságaival összefüggő perek, ha az épület tulajdonosa az önkormányzat

- önkormányzati lakások vagy helyiségek használata miatti perek, szerződésszegés, felmondás, kiürítés, jogutódlás, elszámolási vita

- önkormányzati lakások vagy helyiségek használatával összefüggő egészségkárosodás miatti kártérítési perek

- önkormányzati lakások vagy helyiségek használata közben másra háramló kárral összefüggő perek, csőtörési kártérítések

- önkormányzati telkekkel összefüggő perek

- önkormányzati építkezésekkel, bontásokkal összefüggő perek

- önkormányzati tulajdonban lévő vagyonkezelői/önkormányzati feladatot ellátó cégek elleni perek 

- önkormányzati/hivatali beszerzési (közbeszerzési) szerződésszegéssel összefüggő perek, a beszerzés kifizetésével, a hibás teljesítéssel, a teljesítés megfelelőségével, minőségével összefüggő perek

- önkormányzati szerződésszegés bérleti szerződéseknél

- önkormányzati szerződésszegés adásvételi szerződéseknél

- önkormányzati/hivatali/jegyzői hatósági döntéssel szembeni közigazgatási bírósági jogorvoslat, a közigazgatási határozat felülvizsgálata

- önkormányzati/hivatali/jegyzői közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perek

- közérdekű adatok kiadása iránti perek

- önkormányzati tevékenységgel összefüggő személyiségi jogi perek

- munkajogi jogviták.

Mikor és miért lehetséges polgári pert indítani egy polgármesteri hivatal ellen?

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) alapján az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal működési költségét az állam – az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban – finanszírozza, amelyet a székhelytelepülés, valamint a megye részére, e célra elkülönített számlájára folyósít.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján a költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy.

Mivel a polgármesteri hivatal, mint önkormányzati hivatal költségvetési szerv, ezért egyben jogi személy is.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény alapján a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, továbbá a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy gazdálkodó szervezetnek minősül.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján a jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet. A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie. A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. A jogi személy általános szabályait megfelelően alkalmazni kell a Polgári Törvénykönyvben nem szabályozott típusú jogi személyre.

Így tehát a polgármesteri hivatal, mint költségvetési szerv a kötelmi és dologi jogviszonyai tekintetében peres jogvitába keveredhet és költségvetési gazdálkodó szervezetként perelhető.

A Polgári Törvénykönyv alapján a közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá a közigazgatási perben nem volt elhárítható. Közigazgatási jogkörben okozott kárért a közhatalmat gyakorló jogi személy tartozik felelősséggel. Ha a közhatalmi jogkör gyakorlója nem jogi személy, a kárért az a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv tartozik felelősséggel, amelynek keretében az eljárt közigazgatási szerv működik.