Az ingatlan-nyilvántartás néhány alapszabályáról

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények nyilvános és közhiteles nyilvántartása. Az ingatlannyilvántartás tartalmazza az ingatlanoknak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait. Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja.

Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, vagy ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó az ingatlan-nyilvántartásban széljegyzett kérelmek kapcsán a folyamatban lévő eljárás tényére és tárgyára is.

Az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy feljegyzett tény fennáll, és az az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. Az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog vagy tény nem áll fenn.

Nem tekinthető jóhiszeműnek az a jogot szerző vagy a jóhiszeműség védelme alá eső egyéb cselekményt végző személy, aki jogának szerzésekor vagy a cselekmény véghezvitelének időpontjában az ingatlan-nyilvántartás tartalmának helytelenségéről vagy az ingatlan-nyilvántartásban jogosultként bejegyzett személy jogának korlátozottságáról tudott vagy akinek arról tudnia kellett.

Az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor.

Ingatlan tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

Törvényben meghatározott egyes jogok keletkezése, módosulása és megszűnése az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapra történő bejegyzéssel megy végbe. 

A jogátruházásról kiállított okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, a jogalapításról kiállított okiraton alapuló bejegyzés pedig a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, telki szolgalmi jogot és jelzálogjogot.

Törvényben meghatározott egyes jogok bejegyzésének és jogilag jelentős tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem érvényesítheti. Törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza vagy feltételessé teszi.

Az ingatlanra bejegyzett jogok ingatlan-nyilvántartási sorrendjét (a továbbiakban: rangsor) a bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontok határozzák meg.  Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését a jogszabályban meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre vagy megkeresés alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba átvezetni. A kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságnál kell benyújtani. 

A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet, az ügyvédi irodát, a kamarai jogtanácsost és a felek képviseletében eljáró közjegyzőt.

Az okiratnak – ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson – tartalmaznia kell az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét és személyi azonosítóját, a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, statisztikai azonosítóját, székhelyét, a bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát, jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, illetve belső egyházi jogi személy esetében nyilvántartási számát, az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot, a jog vagy tény pontos megjelölését, a jogváltozás jogcímét, az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő – feltétlen és visszavonhatatlan – nyilatkozatát, továbbá a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát.

A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha a nyilatkozattevő az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy két, az okiraton névvel és lakcímmel – vagy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott esetben névvel és a munkáltató címével (székhelyével, telephelyével, fióktelepével), valamint a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány típusával és számával – megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el.

Továbbá vagylagos feltétel az, hogy az okiratot a közjegyző készítette, vagy az okiratot ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos ellenjegyzéssel látta el, továbbá, ha az okiratot a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, de az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra vagy feljegyezhető tényre ügyleti képességgel rendelkező szervezet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták, továbbá a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza.

A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, eladási jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, kamarai jogtanácsos, vagy a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve.

A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett vagy közokiratba foglalt, a külön jogszabályban meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező okmányon elkészített, és hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés bejegyzés alapjául akkor szolgálhat, ha annak eredeti példányán szerepel a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásáról szóló záradék. 

Jogi személynek, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a bejegyzési kérelemhez a képviseleti jogának igazolására cégkivonat, cégmásolat vagy bírósági nyilvántartási adatokról szóló kivonat 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. § (1) bekezdés i) pontja szerinti közjegyzői tanúsítványt a cégbíróság vagy a törvényszék által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról, vagy – külföldi jogi személy, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró jogi személyiséggel nem rendelkező külföldi szervezet esetében – a rá irányadó jog szerinti okiratot, és – cég esetében – közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányt vagy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban készített és a közreműködő ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintát kell csatolnia.

A beadványok rangsora valamennyi érdekelt közokiratba, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba vagy olyan magánokiratba foglalt hozzájárulása alapján változtatható meg, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja.

Az ügyvédi reklámról és honlapról

Az ügyvéd jogosult az általa nyújtott szolgáltatásokról a nyilvánosságot tájékoztatni feltéve, hogy a tájékoztatás pontos, nem megtévesztő és nem sérti az alábbi alapelveket és alapértékeket:

a) Az ügyvéd függetlensége, szabad eljárás az ügyfél ügyében

b) Az ügyvéd joga és kötelezettsége, hogy bizalmasan kezelje a megbízó ügyét és betartsa a hivatásából fakadó titoktartási kötelezettséget

c) Különböző ügyfelek között, illetve az ügyfél és az ügyvéd közötti érdekütközés elkerülése

d) A jogászi hivatás méltósága és becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége és jó hírneve

e) Az ügyfél iránti hűség

f) Tisztességes díjak megállapítása

g) Az ügyvéd szakmai hozzáértése

h) Kollégák tisztelete

i) A jogállam és a tisztességes igazságszolgáltatás tisztelete

j) A jogászi hivatás önszabályozása.

Az ügyvédi hivatás tiszteletben tartása a jogállamiság és a demokrácia elengedhetetlen feltétele a társadalomban. Az európai jogi hivatás széleskörűen elismert és tiszteletben tartott alapelvei nélkülözhetetlenek az igazságszolgáltatás helyes működéséhez, a joghoz való hozzáféréshez és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesüléséhez. 

Az ügyvédi tevékenységére vonatkozó tájékoztatás nem ütközhet a tisztességtelen piaci magatartás tilalmára, a gazdasági reklámra, az elektronikus úton közzétett reklámokra vonatkozó más jogszabályok és a vonatkozó ügyvédi kamarai szabályzat rendelkezéseibe.

Az általános reklámszabályok alapján a reklámnak valamennyi lényeges információt tartalmaznia kell, a hiteles, igaz és pontos tájékoztatás követelményeinek meg kell felelnie. Nem várható el, hogy a fogyasztó gyűjtse össze a tájékoztatás egyes elemeit.

Az ügyvédi tevékenységre vonatkozó tájékoztatás, reklámozás során fokozott gondossággal és körültekintéssel kell biztosítani az ügyvédi titoktartási kötelezettség és az ügyvédi hivatás méltóságának megtartását, továbbá az ügyvédi tevékenységre vonatkozó reklámnak összeegyeztethetőnek kell lennie az ügyvédnek az igazságszolgáltatásban való közreműködésével, valamint a jogállamban és a demokratikus társadalomban betöltött szerepével.

Az ügyvédi tevékenységre vonatkozó reklám

a) nem csökkentheti az ügyvédi hivatásba vagy igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat,

b) nem lehet agresszív és nem járhat az ügyfél zaklatásával,

c) nem tehet a minőségre, eredményességre, illetve díjazásra vonatkozó, az összehasonlító reklám korlátaival ellentétes (!!!) összehasonlítást (!!!) más ügyvéddel,

d) nem utalhat az ügyvéd eredményességi mutatójára, az ügyfelek számára, illetve fontosságára,

e) nem használhatja ki a - potenciális - ügyfél kiszolgáltatott, illetve kényszerhelyzetét, így különösen nem használhatja ki az általa ismert konkrét szerencsétlenséget vagy az ügyfél ítélőképességét súlyosan korlátozó körülményt annak céljából, hogy az ügyfél ügyvédválasztásával kapcsolatos döntését befolyásolja.

Az összehasonlító reklám kizárólag azonos rendeltetésű, azonos szükségleteket kielégítő árukat hasonlíthat össze és tárgyilagosan köteles összehasonlítani az áruk egy vagy több lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságát. Az áruk árainak összehasonlítása is tárgyilagos kell, hogy legyen. A reklám nem sértheti más vállalkozás, annak termékének jóhírnevét, és a reklámozónak képesnek kell lennie annak bizonyítására, hogy a reklámban megfogalmazott állítás megfelel a valóságnak.

Európai etikai elvárás, hogy az ügyvéd jogosult a nyilvánosságot az általa nyújtott szolgáltatásokról tájékoztatni feltéve, hogy a tájékoztatás pontos, nem félrevezető és nem sérti a titoktartás kötelezettségét vagy más alapvető értékeket. Az ügyvéd reklámozhatja önmagát a média bármely formája, úgy mint sajtó, rádió, televízió, elektronikus kereskedelmi kommunikáció útján vagy bármely más módon, amennyiben ez a reklám megfelel a korábbi mondatban említett európai etikai  követelményeknek.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem keltheti személyének olyan hírét, vagy látszatát, hogy az egyes bíróságoknál, illetve hatóságoknál az ügyben, vagy egyes ügyekben az ügyvédi tevékenység többi gyakorlójánál kedvezőbb eredményt tud elérni, vagy az ügyet gyorsabban tudja elintézni.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult bírósági ügyekről, ítéletekről, az által a képviselt ügyekről való tájékoztatás és más közszereplés során tárgyilagosan, az ügyvédi hivatás presztízséhez méltó színvonalon jár el, egyúttal tartózkodik személyének előtérbe állításától.

Az ügyvédi honlapon, az ügyvéd valamely közösségi platformon létesített profilján, vagy az ügyvéd interneten való más megjelenése (a továbbiakban együtt: ügyvédi honlap) során tárgyilagos, az ügyvédi hivatás méltóságával összeegyeztethető tartalom tehető közzé.

 Az ügyvédi társulás tagjai közös ügyvédi honlapot tarthatnak fenn.

Az ügyvédi honlapon nem tartható fenn vendégkönyv, a honlaplátogatások számát a nyilvánosság számára hozzáférhető módon feltüntető számláló, továbbá nem gyűjthetők a látogatók elektronikus levélcímei sem.

Az ügyvédi honlapon csak szakmailag indokolt esetben helyezhető el más honlapra vezető hivatkozás. Az ügyvédi társulás tagjainak külön ügyvédi honlapjai az ügyvédi társulás tagjának ügyvédi honlapjára mutathatnak. Más ügyvédi honlapra utalás esetén az ügyvédi kamara felhívására a hivatkozás indokoltságát alátámasztó tényeket az ügyvéd igazolni köteles .

Az ügyvédi honlap nyitólapján jól látható és olvasható módon fel kell tüntetni a területi ügyvédi kamara által jóváhagyott egységes szövegű tájékoztatást, valamint a területi ügyvédi kamara honlapjára közvetlen kapcsolódást biztosító hivatkozást.

Az ügyvéd által ellátott ügy és képviselt ügyfél az ügyvédi honlapon nem nevezhető meg. Ez nem zárja ki azt, hogy tevékenysége ismertetése körében az ügyvéd az általa ellátott ügy vagy ügyfelek típusát általánosságban megjelölje.

Az ügyvéd felelősséggel tartozik az ügyvédi honlap tartalmáért. Külföldi ügyvéddel, ügyvédi irodával, európai közösségi jogásszal, külföldi jogi tanácsadóval, könyvvizsgáló, más bel-, vagy külföldi vállalkozással, illetve egyéb jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel bármely jogviszonyban együttműködő ügyvédi tevékenység gyakorlója felelősséggel tartozik a vele együttműködők honlapjának a rá vonatkozó tartalmáért is.

Ha az ügyvédi tevékenység gyakorlója állami vagy önkormányzati szerv, civil vagy más hasonló közhasznú szervezettel fennálló jogviszonya alapján harmadik személy számára külön díjazás nélkül vállalja ügyvédi tevékenység végzését, úgy a harmadik személytől nem fogadhat el díjazást. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója ekkor is köteles figyelembe venni az összeférhetetlenségi szabályokat, valamint tilos e tevékenységét ügyfelek szerzésére, valamint reklám céljára felhasználnia.

Keresőoptimalizálás (SEO) és a jogszerű és etikus szlogenek megjelenítése 2018-tól lehetséges az ügyvédek számára. Az a korábbi szabályozás, mely szerint az ügyvédi honlap nem tartalmazhat a hivatás méltóságával össze nem egyeztethető hatáskeltő szlogent, már nem hatályos.

Lehetséges az összehasonlító reklám is, ha azonos szolgáltatásokat tárgyilagosan hasonlít össze. 

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Vj-180/2004/32 határozata alapján: 

"Versenykorlátozó döntésnek minősülnek továbbá a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 2001. szeptember 3. napjáról hatályos 2/2001. (09.03.) számú, az ügyvédi honlap tartalmáról rendelkező állásfoglalásának azon rendelkezései, miszerint

- az ügyvédi honlap tartalma nem szolgálhatja az ügyvéd, illetve szolgáltatásának népszerűsítését, vagy egyébként reklám célját,

- tilos a hatáskeltő szlogen vagy más gazdasági reklámnak minősülő megjelölés használata,

- az ügyvéd honlapja nem tartalmazhat sem jogi tanácsadásra, sem bármely más jogi, az ügyvéd által nyújtható szolgáltatásra irányuló ajánlatot vagy ajánlattételre felhívást, díjajánlatot, illetve bármely közvetlen vagy közvetett közlést és összehasonlítást az ügyvéd által alkalmazott díjakra,

- nem tartalmazhat megbízási szerződés kötésére vonatkozó felhívást vagy ajánlatot vagy a honlapról lehívható megbízási szerződést vagy meghatalmazást,

- az ügyvéd által ellátott ügy és képviselt ügyfél a honlapon nem nevezhető meg.".

Az előlegezés, az előleg és a költségletét szabályai az ügyvédi tevékenység során

a.) Az ügyvéd általi előlegezés

Az ügyvéd a büntetőeljárásban az óvadék saját vagyona terhére történő előlegezésére megállapodást nem köthet, de ez egyben azt is jelentheti, hogy a saját vagyona terhére - más esetekben, kifejezett egyedi tiltás hiányában -  elvileg lehetséges az ügyvéd általi előlegezés.

Ezt erősíti meg a Polgári Törvénykönyv 6:276. § [Megbízási díj] (3) bekezdése, amely szerint "A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek előlegezésére köteles.".

A 6:276. § (4) bekezdése alapján "A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és indokolt költségeit megtéríteni.".

A 6:273. § (4) bekezdése alapján "A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket.".

A 6:133. § alapján "Az ellenszolgáltatás magában foglalja a szerződés teljesítésével rendszerint együtt járó költségeket.".

A 6:277. § alapján "[Törvényes zálogjog] A megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába.".

Az Üttv. 28. § (4) bekezdése szerint "A szerződéskötéskor az ügyfelet írásban tájékoztatni kell azokról a megbízás ellátása során, illetve az üggyel kapcsolatban előreláthatóan felmerülő költségekről, amelyeket a megbízási díj nem foglal magában, függetlenül attól, hogy e költségek előlegezésére a felek megállapodása alapján köteles-e.".

Ez alapján vannak olyan költségek, amelyeket a megbízási díj magában foglal. Minden megelőlegezhető költség olyan költség, amely az ügyvédi megbízás teljesítésével rendszerint együtt járó költség, mivel az előleg az ellenszolgáltatás része.

Az ügyvédi működéssel közvetlenül összefüggő utazási, telefon, papír stb. költségek megelőlegezése így voltaképpen az ellenszolgáltatás megbízó általi megelőlegezése. 

Ugyanakkor felmerülhet az a kérdés, hogy az eljárási költség kit terhel, azaz ez a megbízás teljesítésével rendszerint együtt járó költség-e?

A polgári perrendtartás 78. § (1) bekezdése alapján "A bíróság a perben nem álló személynél felmerült költség előlegezéséről annak felmerülésekor határoz; arra kötelezi a felet, hogy a költséget a személynek közvetlenül fizesse meg, vagy – ha az célszerű – elrendeli, hogy a költség összegét a bíróságnál helyezze letétbe.".

A (2) bekezdés szerint "Ha valószínű, hogy a felmerülő költségek jelentősebb összeget érnek el, vagy más körülmények ezt indokolttá teszik, a bíróság a költségek felmerülése előtt is elrendelheti, hogy a fél a költségek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget helyezze letétbe.".

A 79. § (1) bekezdése alapján "Törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyítással járó költséget a bizonyító fél előlegezi. Ha a bizonyító fél ellenfele nem mentes a költség előlegezése alól és önként vállalja, a költséget vagy annak egy részét a bizonyító fél ellenfele előlegezi.".

A 80. § szerint "A perköltség a félnél – a perben vagy azt megelőzően – a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is.".

A polgári perrendtartás alapján egyértelműnek tűnik, hogy a peres költségek nem az ügyvédet, hanem a felet terhelik. Ennek megfelelően azokat a félnek kell teljesítenie.

Ugyanakkor az ÍH 2010.122 számú eseti döntés szerint "Az érdemi elbírálásra alkalmas fellebbezés benyújtása az ezzel megbízott ügyvéd feladata és felelőssége. Ennek során a megbízott érdekeinek megfelelően köteles eljárni és közreműködni az illeték lerovással összefüggő kötelezettség teljesítésében is.".

Így a fél helyett - elvileg - a megbízott ügyvéd is kifizetheti az eljárási költséget, ha annak megtérítése a megbízási díjfizetés körében, előre rögzített módon történik. 

Ugyanakkor az ügyvéd az ügyfelével a megbízási jogviszony fennállása alatt saját maga javára a megbízás tárgyára vonatkozóan vagy a megbízással kapcsolatban - ügyvédi megbízási díj-megállapodás kivételével - jogügyletet csak az illetékes területi ügyvédi kamara elnökének a hozzájárulása után köthet. Azaz bármilyen ügyvéd általi előlegezés csak a megbízási díjmegállapodás keretében tűnik lehetségesnek. Itt viszont az a probléma jelentkezik, hogy például a fél által fizetendő illeték igazából nem része a megbízási díjnak, mert nem egy ügyvédi szolgáltatás ellenértéke.

b.) Az ügyvédi díj megelőlegezése

Az ügyvédi tevékenység során nem kizárt a megbízási díj és a költségek tekintetében előleg kérése.   

Európai uniós ügyvédi etikai elvárás, hogy ha az ügyvéd a megbízási díj és/vagy a költségek tekintetében előleg megfizetését kéri, akkor az előleg összege nem haladhatja meg a megbízási díj és a valószínűsíthető költségek ésszerűen becsült értékét. Az előleg meg nem fizetése esetén az ügyvéd visszamondhatja a megbízást vagy megtagadhatja az ügyben való eljárást, de csakis oly módon vagy olyan körülmények között adhatja vissza a megbízást, hogy az ügyfél az őt érhető sérelem megelőzése érdekében időben találhasson más ügyvédi segítséget.

Az előleg az ügyvédi szolgáltatásnyújtás esetén kap értelmet adójogi szempontból. Előlegnek minősül a teljesítést megelőzően az ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatása, függetlenül annak formájától. A fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani. Az előleggel ellentétben a másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.

Az előleg jellemzői az alábbiak:

- a pénzösszeg átvételére, a banki jóváírására az ÁFA törvény szerinti teljesítési időpont előtt került sor

- az ÁFA törvény szerinti teljesítés időpontját megelőzően a pénzösszeg megfizetésére a szolgáltatás igénybe vevője a szolgáltatás nyújtójával kötött megállapodás szerint kötelezett volt

- a teljesítés időpontját megelőzően fizetett pénzösszeg a szolgáltatásnyújtás ellenértékébe feltétlenül beszámítható.

Az ellenértékbe beszámítás lehetősége nélkül nincsen előleg. 

Ennélfogva az ügyvédi előleg és a költségletét közötti legfontosabb különbség az, hogy az ügyvédi előleg a szolgáltatásnyújtás ellenértékébe feltétlenül beszámítható, míg a költségletét a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének teljesítésére szolgál.

Nem minősül előlegnek az egyoldalú módon, a teljesítési időpont előtt fizetett és átvett, bankszámlán jóváírt pénzösszeg. Ennek oka az, hogy a másik fél egyoldalú döntése az ügyvéd számára ÁFA-fizetési kötelezettséget nem keletkeztethet, így ez nem lehet előleg.

c.) Költségátalány kikötése

Az Üttv. 30. § (1) bekezdése alapján "A felek – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a megbízási díjban szabadon állapodnak meg. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.".

A költségátalány és az átalánydíj eltér. A költségátalány és az egyszerű, tételes költség is eltér. Az átalánydíj egy nem tételes elszámolás alapján járó díj, míg a költségátalány az ügyvédi tevékenység során felmerülő költségek nem tételes elszámolását jelenti, hanem egy előre meghatározott költségátalány összeg felhasználását.

d.) Költségletét

Az ügyvéd a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének teljesítésére pénzt vehet át, őrizhet és kezelhet letétként.

Az ügyvéd a pénz minden más pénzeszközétől és értékpapírjától elkülönítve, letéti számláján kezeli. Az ügyvéd a letevő erre irányuló kérelme esetén a letevő költségére a) a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt elkülönített alszámlán kezeli, valamint b) biztosítja, hogy a letevő az a) pont szerinti alszámla egyenlegéről a számlavezetőtől közvetlenül tájékoztatást kapjon.

Az ügyvéd a letétkezelés céljából átvett pénzt egy – külföldön átvett pénz esetében három – munkanapon belül az ügyvédi letéti számláján helyezi el. 

A kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét meg nem haladó pénz letétje esetében a felek a letéti szerződésben a fenti két bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak

Az ügyvéd a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére szolgáló letétet (költségletétet) szakértői díj, közhatalmi eljárás díja, illetéke, az ellenfél javára megítélt perköltség előlegezése, megfizetése céljából vagy más, a letéti szerződésben közvetlen meghatározott rendeltetés szerinti célra fogadhat el.

Költségletét tárgya csak pénz lehet. A költségletétre vonatkozó letéti szerződés tartalmazza annak a jogcímnek a megjelölését, amelyhez kapcsolódva a kifizetés teljesíthető. A költségletét megszűnésével az ügyvédet elszámolási kötelezettség terheli.

A költségletét pénzösszegének az átvételekor a számviteli törvény szerinti egyéb bizonylatot kell kiállítani.

Az eljárási illeték az ügyfelet terheli és az ügyfél nevére szólnak a bizonylatok. Az ügyvéd így mindössze közvetítő egy ilyen ügyletben, azaz elvégzi a letéti számláról az átutalást pl. illeték esetében. Az ügyféltől származó pénz a letéti számlára érkezik és onnan kerül továbbutalásra, de ez nem tűnik ÁFA számlaköteles műveletnek, mivel nem egy szolgáltatásnyújtás ellenértékéről van szó.

Az ügyfél azonosítása az ügyvédi munka során

Az ügyvédi munka során

a.) a jogi tanácsadás
b.) a kötelező jogi képviselet,
c.) az okirat ellenjegyzés,
d.) a pénzmosás-terrorizmus megelőzési ügyek, és
e.) az egyéb, az a.), b.), c.) és d.) pont alá nem tartozó ügyvédi tevékenység

ügyfél-azonosítása és ügyfél-nyilvántartása eltérő módon van szabályozva.

A jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a megbízott, valamint a munkáltatója és harmadik személy közötti szerződés ellenjegyzését megelőzően a kamarai  jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) elvégzi az ügyfél, a kamarai jogtanácsos a munkáltatójával szerződő személy, illetve az ezek képviseletében eljáró személy azonosítását.

Az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja.

Az ügyvéd a természetes személy adatai a nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton a következő adatokat igényelheti:

a) természetes személyazonosító adatok, b) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás, c) lakcím, d) arcképmás, e) aláírás, f) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti tények, g) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatok és az okmány érvényességi ideje, h) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pont ba)–bb) alpontja szerinti adatok, i) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. § d) pontja, 80. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. § (1) bekezdés g) pontja, 96. § (1) bekezdés g) pontja, továbbá 100. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok.

A jogi személyt vagy más szervezetet az ügyvéd a jogi személyt vagy más szervezetet nyilvántartó hatóság nyilvántartása vagy az abból származó kivonat alapján azonosítja.

Ha a természetes személy ügyfél azonosítása elháríthatatlan külső akadályba ütközik, az a megbízási szerződés megkötését nem zárja ki, azonban a külső akadály megszűnését követően a megbízott az ügyfél azonosítását haladéktalanul köteles elvégezni. Ha a természetes személy ügyfél képviseletében meghatalmazott jár el, az ügyfél külön azonosítását az ügyvéd mellőzi, feltéve, hogy az ügyfél személyazonosításra alkalmas adatait tartalmazó meghatalmazást ügyvéd ellenjegyezte, közjegyző készítette, a meghatalmazó aláírását közjegyző hitelesítette, vagy a meghatalmazást az aláírás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, illetve azt Apostille tanúsítvánnyal látták el.

A közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd – a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében – a korábban említett módon azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket.

A magyar állampolgársággal vagy magyarországi lakcímmel rendelkező személynek azonosítása során az okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd köteles a bemutatott okmányra vonatkozó egyes adatokat igényelni, kivéve, ha az adatigénylésre az érintett személy vonatkozásában harminc napon belül már sor került.

Az adatigénylésért általában sem az ügyvédtől, sem az azonosított személytől vagy szervezettől nem kérhető díj, költségtérítés vagy más ellenérték.

Ha az elektronikus adatigénylés technikai okokból nem lehetséges, az a megbízási szerződés megkötésének és a jognyilatkozatok okiratba foglalásának nem akadálya; az ügyvéd az ellenőrzést utólag, az akadály megszűnését követően haladéktalanul elvégzi, és az okiratot csak ezt követően és ennek eredményétől függően ellenjegyzi, illetve terjeszti elő az eljárásban.

Az ügyvéd olyan ügyben, amelyben a jogi képviselet kötelező, a legalább személyazonosításra alkalmas okmány megtekintése útján azonosított természetes személyekről, a jogi személyekről és más szervezetekről a jogügyletek biztonságának elősegítése, továbbá az ügyvédi tevékenység korlátainak az érvényesítése érdekében nyilvántartást vezet.

Az azonosított természetes személyekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) lakcím,

c) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás,

d) az azonosításhoz felhasznált azonosító okmány típusa és száma,

e) a törvényben meghatározott adatigénylés során kapott válasz azonosítója,

f) azon ügyek ügyazonosítója, amelyekben a természetes személy azonosítása kötelező,

g) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott adatok.

Ha az ügyvéd a törvényben meghatározott ellenőrzés alapján egyes meghatározott adatok változását állapítja meg, a megváltozott adatokat az ellenőrzés időpontjának feltüntetése mellett úgy rögzíti, hogy a korábban nyilvántartott adat utólag megismerhető maradjon.

Az azonosított jogi személyekről és más szervezetekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a) név,

b) székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – ha ilyennel rendelkezik – a magyarországi fióktelep címe,

c) az azonosított jogi személy vagy más szervezet cégjegyzékszáma vagy nyilvántartási száma, ezek hiányában a nyilvántartó szerv neve és az azonosító szám

vagy a létrejöttéről, nyilvántartásba vételéről, illetve bejegyzéséről szóló határozat száma,

d) az azonosított jogi személy vagy más szervezet képviseletében eljáró személy természetes személyazonosító adatai,

e) azon ügyek ügyazonosítója, amelyekben a jogi személy vagy más szervezet azonosítása kötelező,

f) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott adatok.

Ha az ügyvéd a törvényben meghatározott ellenőrzés alapján a fenti egyes adatok változását állapítja meg, a megváltozott adatokat az ellenőrzés időpontjának feltüntetése mellett úgy tünteti fel, hogy a korábban nyilvántartott adat utólag megismerhető maradjon.

A nyilvántartás a természetes személy, a jogi személy vagy más szervezet hozzájárulása esetén annak elérhetőségi adatait is tartalmazhatja. Az ügyvéd ezen adatokat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott ideig kezeli.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet általában akkor terheli, ha az

- bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végez, vagy 

- ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, illetve 

- a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez jogi képviselet ellátási, a büntetőeljárásban védelem ellátási, jogi tanácsadási, okiratszerkesztési, okirat ellenjegyzési, elektronikus okirati formába alakítási, letét kezelési tevékenységet:

a) a gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházása,

b) ingatlan tulajdonának átruházása,

c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése,

d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat,

e) ingó vagyonelem, különösen pénzeszköz, pénzügyi eszköz ellenérték nélkül történő átruházása.