Mikor és miért lehetséges polgári pert indítani egy helyi önkormányzat ellen?
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) alapján a helyi önkormányzat jogi személy, amelyre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit a törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A képviselő-testületet a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester képviseli.
A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.
A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen a településfejlesztés, településrendezés, a településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, a kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, a közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása), a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése, egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások, a környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás), az óvodai ellátás, a kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, a filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása, a gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, a szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg, a lakás- és helyiséggazdálkodás, az önkormányzat területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása, a helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, a honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás, a helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok, a kistermelők, őstermelők számára értékesítési lehetőségeinek biztosítása, a sport, ifjúsági ügyek, a nemzetiségi ügyek, a közreműködés a település közbiztonságának biztosításában, a helyi közösségi közlekedés biztosítása, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás, a víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
Mindezen feladatkörök, illetve a feladatkörök során tett intézkedések polgári jogi jogvitákra adhatnak okot.
Az Mötv. 107. §-a alapján a helyi önkormányzatot – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.
Ebből következően a helyi önkormányzatok ingatlanjaival, ingóságaival, társasági részesedéseivel kapcsolatosan is számtalan olyan helyzet alakulhat ki, amely jogvitára adhat okot. Ha ezen jogviták békés rendezése nem történik meg, akkor a felek között kialakult vitás helyzetet a bíróság jogerős ítélete rendezheti.
Ezen polgári jogi jogviták során a helyi önkormányzat a másik - vele szemben álló - polgári jogi jogalannyal (jogalanyokkal) mellérendelt jogviszonyban van, azaz a helyi önkormányzat közhatalmi jellege nem ad - nem adhat - felmentést a vonatkozó törvények betartása alól.
Ennek megfelelően az esetleges jogsértő magatartásokkal okozott kárért és a jogszerű magatartás tanúsításáért egy helyi önkormányzat is felelősséggel tartozik.
A helyi önkormányzatok és az önkormányzatok jogi személy költségvetési szervei ennélfogva polgári jogi jogvita esetén beperelhetőek.
A magánszemélyek és a perindításra képes jogalanyok, például a perképes gazdasági társaságok tehát egy jogvita békés, egyezséggel történő rendezésének ellehetetlenülése esetén elviekben polgári perben szerezhetnek érvényt jogaiknak és igényeiknek a helyi önkormányzatokkal szemben is.
