dr. Sommer János egyéni ügyvéd blogja: ítélet

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ítélet. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. február 17., hétfő

Néhány szó az online elérhető anonimizált ítéletekről

Több általam vitt per anonimizált ítélete is megtalálható a bírósági határozatok honlapján (https://birosag.hu/birosagi-hatarozatok-gyujtemenye).

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 163. § (3) bekezdése alapján "A közzétett bírósági határozathoz kapcsolva, azzal egyidejűleg közzé kell tenni mindazon bírósági és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatnak az OBH elnöke által meghatározott eljárásban a bíróság által anonimizált digitális másolatát is, amelyet a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak.".

A 166. § (1) bekezdése alapján "A Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatban szereplő személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével. Egyebekben a határozatban szereplő egyes személyeket az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelően kell megjelölni.".

A (2) bekezdés értelmében "A közzétett határozatban – ha törvény másként nem rendelkezik – nem kell törölni a) az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és – ha törvény kivételt nem tesz – az e minőségében eljáró személy családi és utónevét, illetve neveit (a továbbiakban együtt: nevét), továbbá beosztását, ha az adott személy az eljárásban közfeladatának ellátásával összefüggésben vett részt, b) a meghatalmazottként eljárt ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos, továbbá a védő nevét, c) az alperesként pervesztes természetes személy nevét, továbbá jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét és székhelyét, ha a határozatot olyan ügyben hozták, amelyben jogszabály alapján közérdekű igényérvényesítésnek helye van, d) az egyesület vagy alapítvány nevét, székhelyét és képviselőjének nevét, e) a közérdekből nyilvános adatot.".

2020. február 16., vasárnap

A bírói szabad mérlegelés jelentősége

Egy per során a tényállás megállapításának alapvető előfeltétele a bíró szabad mérlegelési joga és belső meggyőződése. A bírói függetlenség, a tisztességes eljárás alapelve, a szabad mérlegelés és a belső bírói meggyőződés garantálhatja azt, hogy az ítélethozatal betölti államrendi és társadalmi-morális funkcióját.

Az új polgári perrendtartás is a szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvére épül, de az új Pp. konkrét keretszabályokat is tartalmaz a bizonyítás módjával, eszközeivel és a mérlegeléssel kapcsolatban.

Az új Pp. e tekintetben az alkalmasság, az okszerűség, az ésszerűség és a célszerűség alapelveire építi fel szabályozását. Az alkalmasság azt jelenti, hogy a bizonyítás eszközének alkalmasnak kell lennie arra, hogy a bíróságot releváns tényekhez juttassa. Az okszerűség és az ésszerűség a logikus és racionális bizonyítást jelenti, azaz a bizonyítás tudományos megalapozottságát és igényességét. A célszerűség a pergazdaságossági szempontokat jelenti, azaz a bizonyításnak költségtakarékosnak és el nem húzódó jellegűnek kell lennie.

Az új polgári perrendtartás alapján a bíróság a perben főszabályként alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, és szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint minden bizonyítékot, amely a tényállás megállapítására alkalmas.

A bíróság a felek bizonyítási indítványainak keretei között szabadon állapítja meg a bizonyítás felvételének módját, eszközeit, az egyes bizonyítási cselekmények körét és sorrendjét.

A bizonyítási eszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy igénybevételével a bíróság a perben jelentős tények megállapításához felhasználható, a mérlegelés során figyelembe vehető bizonyítékhoz juthasson. Bizonyítási eszközként különösen tanú, szakértő, okirat, képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel, valamint egyéb tárgyi bizonyítási eszköz vehető igénybe.

A jogsértő bizonyítási eszközt a bíróság általában kivételesen a jogsérelem sajátosságát és mértékét, a jogsérelemmel érintett jogi érdeket, a jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatását, a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok súlyát, és az eset összes körülményeit mérlegelve figyelembe veheti. Ha a jogsértő bizonyítási eszköz nem használható fel és a perben jelentős tényt a bizonyító fél más módon bizonyítani nem képes, a bíróság a bizonyítási szükséghelyzet szabályait alkalmazhatja.

A bíróság a perben jelentős tényeket a felek tényállításainak és perben tanúsított magatartásának, valamint a per tárgyalása során megismert bizonyítékoknak és egyéb peradatoknak az egybevetése, egyenként és összességében történő értékelése alapján a meggyőződése szerint állapítja meg.

Ha a per során a félnek és képviselőjének tényállításai eltérőek, ezt a bíróság akként értékeli, mintha magának a félnek a tényállításai lennének eltérők. A bíróság a kártérítés vagy egyéb tartozás összegét, ha az a szakértői vélemény vagy más bizonyíték alapján nem állapítható meg, a per összes körülményeinek mérlegelésével belátása szerint határozza meg.

Az ítélet jogi indokolása tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte.

A másodfokú bíróság felülbírálhatja az elsőfokú bíróság ítélete anyagi jognak való megfelelőségét. Az anyagi jogi felülbírálat során a bizonyítás eredményét okszerűtlennek minősítheti, és ennek alapján a tényállást módosíthatja, kiegészítheti, a fél által az első- vagy másodfokú eljárásban hivatkozott tény megállapítására bizonyítást folytathat le, és annak alapján a tényállást módosíthatja, kiegészítheti. Fontos szabály, hogy a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetést vonhat le, a megállapított tényeket másként minősítheti, jogszabálysértés megállapítása nélkül is felülmérlegelheti az elsőfokú bíróságnak az anyagi jogszabályok szerinti mérlegelési jogkörben hozott döntését és határozhat olyan kérdésben, amelyben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetve nem határozott.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasíthatja, ha szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése vagy kiegészítése, mert az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése az ügy érdemi eldöntésére kihatott, és annak orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges, vagy nem észszerű.

Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)

Bemutatkozás:

http://www.drsommer.hu

Impresszum:

Ezt a honlapot dr. Sommer János, a Budapesti Ügyvédi Kamarába bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. A Budapesti Ügyvédi Kamara elérhetősége: http://www.bpugyvedikamara.hu/kapcsolat/

A szolgáltató neve: dr. Sommer János egyéni ügyvéd. Adószám: 55701488-1-42. A szolgáltató székhelye: 1161 Budapest, Budapesti út 98. I. emelet. A szolgáltató elérhetősége: telefonszám +36 1 210 2335, e-mail cím ugyved"kukac"drsommer.hu.

Tárhelyszolgáltató: Alphabet Inc., Google LLC, Google Számítástechnikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság.

Magyar céginformációk:

Adószám 13561677241

Cégjegyzékszám 01 09 861726

Teljes név Google Számítástechnikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

Rövidített név Google Kft.

Ország Magyarország

Település Budapest

Cím 1023 Budapest, Árpád fejedelem útja 26-28.

A jelen honlapon található - a megírást követően alapesetben már nem korrigált - információk ingyenesen, ellenszolgáltatás nélkül, kizárólag ismeretterjesztési célból kerülnek közlésre és csak tájékoztatásul szolgálnak. A blog követése és/vagy olvasása nem jogi tanácsadás igénybevétele, ennélfogva az nem hoz létre az ügyvéd és az olvasó között ügyvédi (jogi tanácsadási vagy egyéb ügyvédi megbízási) jogviszonyt. A blog által tartalmazott általános vagy egyedi információkra, informális véleményekre alapozott, az ügyvédi tevékenység körébe nem eső olvasói döntésekért, téves vagy félreértett tény- és helyzetelemzésekért és/vagy a blog által tartalmazott információk, vélemények olvasók általi nem megfelelő felhasználásáért – mivel a blog olvasása nem jogi tanácsadás igénybevétele – nem vállalok semmiféle felelősséget. Ez a blog semmilyen formában nem pótolja az ügyvéd által az adott ügyben nyújtott tényleges jogi tanácsadást. Kérem, hogy konkrét ügyvédi jogi tanácsadás iránt az ugyved”kukac”drsommer.hu emailcímen vagy a +36 1 210 2335-ös telefonszámon érdeklődjön.