Az űrjog, mint egyre inkább hétköznapivá váló jogterület

Bár egy évszázaddal ezelőtt még jórészt elképzelhetetlennek tűnt, de ma már mindennaposnak tekinthető a műholdak fellövése, azok vállalkozások általi felhasználása vagy az űrturizmus. A Naprendszer szinte minden égitestét felderítettük és a jelentősebb bolygók közelében emberi eredetű űreszközök jártak.

Az elmúlt tíz évben, főleg az Egyesült Államokban lévő magánvállalkozások segítségével az állami finanszírozású, nonprofit jellegű, közcélú űrkutatás lassan átváltozott egy kereskedelmi jellegű gazdasági tevékenységgé. Teljesen reális lehetőségként merül fel ma már a légi járművek más bolygókon való üzemeltetése, a tartós bázisok létesítése a Holdon és a Marson, vagy az üzleti célú bolygóközi emberi tevékenység megvalósítása. Hamarosan megkezdődhet például a Naprendszer más égitestjein folytatott gazdasági célú bányászat előkészítése is.

De elég a műholdas kapcsolatokat felhasználó internetet példának állítani: a világűr ma már szinte minden ember életét közvetlenül befolyásolja, azaz egyre több ember fog valamiféle jogi kapcsolatba kerülni a világűrrel.

Mi a világűr és hol kezdődik?

Egyszerű válaszként azt lehetne mondani, hogy a világűr ott kezdődik, ahol a Föld bolygó és az azzal összefüggő felszíni és légi tevékenység véget ér.

Általában a Kármán-vonalat tekintik a világűr határának, amely megközelítőleg 100 km-es magasságban van. A Kármán-vonal a légi járművek korlátjain alapul, ugyanis ezen magasság felett már azok nem tudnak a felhajtóerő segítségével repülni. Ahol tehát a légijog véget ér, ott kezdődik a Föld bolygón túl az űrjog.

Az eléggé régi, a "Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket" című, Moszkvában, Londonban és Washingtonban 1967. január 27-én aláírt szerződés kihirdetéséről szóló 1967. évi 41. törvényerejű rendelet képezi a világűrben irányadó jogi magatartások alapját.

A Szerződés alapján:

A világűr kutatását és felhasználását, beleértve a Holdat és más égitesteket, minden ország javára és érdekében kell folytatni, tekintet nélkül az országok gazdasági vagy tudományos fejlettségének szintjére, és azt, az egész emberiség közös vállalkozásának kell tekinteni.

A világűrt, beleértve a Holdat és más égitesteket, valamennyi állam az egyenlőség alapján és a nemzetközi joggal összhangban minden megkülönböztetés nélkül szabadon kutathatja és használhatja, és az égitestek minden területére a bejárás szabad.

A világűrt, beleértve a Holdat és más égitesteket, a tudományos vizsgálatok számára szabad és az államok az ilyen kutatásokban való nemzetközi együttműködést megkönnyítik és támogatják.

A világűrt, beleértve a Holdat és más égitesteket, sem a szuverenitás igényével, sem használat vagy foglalás útján, sem bármilyen más módon egyetlen nemzet sem sajátíthatja ki.

A Holdat és más égitesteket a Szerződésben részes összes államok kizárólag békés célokra használhatják. 

Katonai személyeknek tudományos kutatásra vagy bármely más békés célra történő alkalmazása nincs tiltva. A Hold és más égitestek békés kutatásához szükséges bármely felszerelés vagy eszköz használata szintén megengedhető.

A világűrben és égitesteken folytatott tevékenység során bármely részes állam űrhajósai más részes államok űrhajósainak minden lehető segítséget megadnak.

A nem állami intézmények által a világűrben, így a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységhez az illető állam engedélye és folyamatos felügyelete szükséges. 

A Szerződésben részes minden olyan állam, amely valamely objektumot a világűrbe, így a Holdra és más égitestekre felbocsát vagy felbocsáttat, és minden olyan részes állam, amelynek területéről vagy berendezéséről valamely objektumot felbocsátanak, nemzetközi felelősséggel tartozik azokért a károkért, amelyeket az illető objektum vagy annak alkatrészei a Szerződésben részes más államnak vagy ilyen állam természetes vagy jogi személyeinek okoznak a Földön, a légi térben vagy a világűrben, beleértve a Holdat és más égitesteket.

A világűrbe felbocsátott objektumok, így valamely égitesten leszállt vagy ott épített objektumok és alkatrészeik tulajdonjogát nem érinti az, hogy a világűrben vagy égitesten vannak vagy hogy a Földre visszatértek. Az ilyen objektumokat vagy alkatrészeiket, ha azokat a Szerződésben részes azon állam határain kívül találják meg, amelynek nyilvántartásában szerepelnek, visszaküldik az illető államnak, amely azok visszaszolgáltatása előtt az azonosító adatokat kérésre kiadni tartozik.

A Szerződésben részes államok a világűr, így a Hold és más égitestek tanulmányozását és kutatását úgy végzik, hogy elkerüljék azok káros szennyeződését, valamint a földi környezetnek Földön kívüli anyag beviteléből eredő ártalmas megváltoztatását, és ebből a célból szükség esetén megfelelő intézkedéseket hoznak. 

Ha a Szerződésben részes valamely államnak oka van feltételezni, hogy az általa vagy állampolgárai által a világűrben, így a Holdon és más égitesteken tervezett tevékenység vagy kísérlet esetleg károsan befolyásolná más részes államok tevékenységét a világűr békés kutatásában és felhasználásában, beleértve a Holdat és más égitesteket, akkor az ilyen tevékenység vagy kísérlet megkezdése előtt megfelelő nemzetközi konzultációt kezd. 

A Holdon és más égitesteken minden állomás, berendezés, felszerelés és űrjármű a Szerződésben részes más államok képviselői számára a viszonosság alapján nyitva áll. 

A fentiekre tekintettel tehát az űrjog a világűrben és a világűrön keresztül megközelíthető égitesteken folytatott emberi tevékenység jogi alapjait szabályozza.

Természetesen az űrjog, mint új jogterület nem lehet még teljes és részletesen kimunkált, hiszen az alapjául szolgáló társadalmi és gazdasági viszonyok a szemünk láttára jönnek létre vagy alakulnak át.  

Ez a ma még "vadnyugati" jogterület egyre inkább kiforrottá és részletessé válhat a következő évtizedekben, akár viharos gyorsasággal is.

A kriptovaluták főbb jellemzői és jogi szabályozása

A kriptovaluta egy speciális, digitális formában létező de facto csere- és fizetőeszköz.

A kriptovaluta értékét az adja, hogy eleve véges mennyiségűre van tervezve. Ez a volumen kibocsátásának a csökkenése útján valósul meg.

A kriptovaluta értékét a véges elérhető mennyiségen túlmenően a csalás elleni célt szolgáló, nyílt forráskódú blokklánc biztosítja. A kriptovalutát nem lehet tetszés szerint sokszorozni vagy egyoldalúan manipulálni, mert a decentralizált ellenőrzés ezt lehetetlenné teszi. 

A blokklánc a legtöbb kriptovaluta legfontosabb biztonsági technológiája. Lényegileg egy olyan decentralizált, hálózatos jellegű adatbázisról van szó tehát, amely titkosítási módszerekkel követi a kriptovaluta változását. A blokkokból álló tranzakciós bejegyzések elosztott főkönyvi technológiát használnak a kriptovaluta-közösségen belül. A változásokat nem lehet többé törölni, azok visszakövethető "láncot" alkotnak.

A kriptovaluta jórészt védett a csalás vagy a nemzetállami intézkedések ellen, mert nincsen fizikai vagy infrastrukturális központja vagy anyagi formája, továbbá közösségi hitelesítésen nyugszik, amely közösség globális jellegű. Ennélfogva a kriptovaluta létezése az internet működéséhez és elérhetőségéhez van kötve.

A kriptovaluták értékét a kereslet és a kínálat szabályozza.

Közgazdasági szempontból sokan piramisjátéknak tekintik, mivel nincsen mögötte tényleges gazdasági háttér vagy tartalék, az értékét a "játékban" résztvevők mennyisége és lelkesedése, aktivitása határozza meg.

A kriptovaluták rengeteg energiát emésztenek fel a számítási műveletek miatt, amely környezetvédelmi és klíma szempontból aggasztó lehet.

Az első és legsikeresebb kriptovaluta a bitcoin, amely 2009-ben jelent meg.

A kriptovaluták nem teljesen védettek a visszaélésekkel szemben, mert a digitális kulcsok megszerzése révén a felhasználók digitális pénztárcáiból ellophatóak. Ugyanakkor a blokklánc technológia és a használók állandó felügyelő magatartása az egész rendszer kisajátítását vagy kompromittálását nagyrészt lehetetlenné teszi jelenleg. 

A digitális kulcsok elvesztése, ellopása, megsemmisülése (például a számítógép hardver hibája miatt) hatalmas károkat okozhat. A webes alakú digitális pénztárcákon túlmenően a hardver alapú digitális pénztárcák biztonságosabbnak lehetnek. A digitális pénztárcák biztonsági másolatának a hiánya további veszélyeket rejt magában. Több személyt igénylő jóváhagyáshoz is lehet kötni a tranzakciókat, amelyek a visszaéléséket megnehezítik.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) bekezdése értelmében: "E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában...16. elektronikus pénz: az elektronikus pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt - ideértve a mágneses tárolást is - összeg, amelyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is elfogad, ide nem értve a (4) bekezdés k) pontja szerinti eszközön tárolt vagy l) pontjában rögzített fizetési műveletre használt értéket;..."

A törvény úgy rendelkezik, hogy "3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában:...e) elektronikus pénz kibocsátása,".

Ugyanakkor a kriptovaluták a fentiek ellenére nem kategorizáltak egyértelműen a magyar jogrendszerben. 

Polgári jogi szempontból kellő egyértelműséggel nem lehet őket sehová sem illeszteni, például nem minősülnek dematerializált értékpapírnak. Mivel nincsenek szabályozva vagyoni értékű jogként, ezen jellegük is bizonytalan polgári jogilag. Nem árucikkek és nem szerzői jogi igények.  

Az Európai Központi Bank virtuális devizákról szóló 2012. évi jelentése szerint a virtuális deviza szabályozatlan, digitális pénzfajta. Kibocsátói a fejlesztők, akik ellenőrzik azt, és egy virtuális közösség tagjai tartják egyező akarattal fenn.

Ugyan a kriptovaluták részben pénz módjára viselkednek, de fizetésre használható virtuális eszközök mindössze. Dolognak vagy szerződés alapján kezelt pénzeszköznek nem minősíthetőek, követelés és vagyoni értékű jog jellegük pedig bizonytalan. Vagyonelem jellegük viszont lehetővé teszi azt, hogy vagyonelkobzás alá essenek.

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 315.§-a alapján a kriptovaluták digitális kulcsai elvileg lefoglalhatóak.

Az elektronikus adat lefoglalása és a megőrzésére kötelezés

Be. 315. § (1) Az elektronikus adat lefoglalását

a) az elektronikus adatról másolat készítésével,

b) az elektronikus adat áthelyezésével,

c) az azt tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó teljes tartalmáról történő másolat készítésével,

d) az azt tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó lefoglalásával, vagy

e) jogszabályban meghatározott más módon lehet végrehajtani.

(2) A fizetésre használt elektronikus adat lefoglalását úgy is végre lehet hajtani, hogy az elektronikus adattal olyan műveletet végeznek, amely az érintettnek az elektronikus adat által kifejezett vagyoni érték feletti rendelkezési lehetőségét megakadályozza.

(3) Az elektronikus adatként létező irat lefoglalására a 313-314. § rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az elektronikus adat lefoglalását úgy kell végrehajtani, hogy az a büntetőeljárás céljából szükségtelen elektronikus adatra lehetőleg ne terjedjen ki, illetve az ilyen elektronikus adatot a lefoglalás a legrövidebb ideig érintse.

(5) Az elektronikus adatot tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó akkor foglalható le, ha

a) az elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá esik,

b) az tárgyi bizonyítási eszközként bír jelentőséggel, vagy

c) a bizonyítás érdekében az abban tárolt, előre meg nem határozható vagy jelentős mennyiségű elektronikus adat átvizsgálására van szükség.

(6) Ha ez az eljárás érdekét nem veszélyezteti, információs rendszer vagy adathordozó lefoglalása esetén az elektronikus adattal rendelkezni jogosult kérésére másolatot kell készíteni az általa megjelölt elektronikus adatról.

Érdemes megemlíteni, hogy ma már több ezer kriptovaluta létezik, amely a fenti szabályozási és infrastukturális jellegre tekintettel némileg még mindig "vadnyugati" ízt kölcsönöz ezen virtuális vagyonelemnek.

Ugyanakkor egyes adatok szerint csaknem 300 milliárd forintot is elérheti ezen vagyonelemek összege Magyarországon.

2022-től a kriptovaluták adózásának rendezése várható.