Az ügyfél azonosítása az ügyvédi munka során

Az ügyvédi munka során

a.) a jogi tanácsadás
b.) a kötelező jogi képviselet,
c.) az okirat ellenjegyzés,
d.) a pénzmosás-terrorizmus megelőzési ügyek, és
e.) az egyéb, az a.), b.), c.) és d.) pont alá nem tartozó ügyvédi tevékenység

ügyfél-azonosítása és ügyfél-nyilvántartása eltérő módon van szabályozva.

A jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a megbízott, valamint a munkáltatója és harmadik személy közötti szerződés ellenjegyzését megelőzően a kamarai  jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) elvégzi az ügyfél, a kamarai jogtanácsos a munkáltatójával szerződő személy, illetve az ezek képviseletében eljáró személy azonosítását.

Az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja.

Az ügyvéd a természetes személy adatai a nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton a következő adatokat igényelheti:

a) természetes személyazonosító adatok, b) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás, c) lakcím, d) arcképmás, e) aláírás, f) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti tények, g) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatok és az okmány érvényességi ideje, h) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pont ba)–bb) alpontja szerinti adatok, i) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. § d) pontja, 80. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. § (1) bekezdés g) pontja, 96. § (1) bekezdés g) pontja, továbbá 100. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok.

A jogi személyt vagy más szervezetet az ügyvéd a jogi személyt vagy más szervezetet nyilvántartó hatóság nyilvántartása vagy az abból származó kivonat alapján azonosítja.

Ha a természetes személy ügyfél azonosítása elháríthatatlan külső akadályba ütközik, az a megbízási szerződés megkötését nem zárja ki, azonban a külső akadály megszűnését követően a megbízott az ügyfél azonosítását haladéktalanul köteles elvégezni. Ha a természetes személy ügyfél képviseletében meghatalmazott jár el, az ügyfél külön azonosítását az ügyvéd mellőzi, feltéve, hogy az ügyfél személyazonosításra alkalmas adatait tartalmazó meghatalmazást ügyvéd ellenjegyezte, közjegyző készítette, a meghatalmazó aláírását közjegyző hitelesítette, vagy a meghatalmazást az aláírás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, illetve azt Apostille tanúsítvánnyal látták el.

A közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd – a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében – a korábban említett módon azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket.

A magyar állampolgársággal vagy magyarországi lakcímmel rendelkező személynek azonosítása során az okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd köteles a bemutatott okmányra vonatkozó egyes adatokat igényelni, kivéve, ha az adatigénylésre az érintett személy vonatkozásában harminc napon belül már sor került.

Az adatigénylésért általában sem az ügyvédtől, sem az azonosított személytől vagy szervezettől nem kérhető díj, költségtérítés vagy más ellenérték.

Ha az elektronikus adatigénylés technikai okokból nem lehetséges, az a megbízási szerződés megkötésének és a jognyilatkozatok okiratba foglalásának nem akadálya; az ügyvéd az ellenőrzést utólag, az akadály megszűnését követően haladéktalanul elvégzi, és az okiratot csak ezt követően és ennek eredményétől függően ellenjegyzi, illetve terjeszti elő az eljárásban.

Az ügyvéd olyan ügyben, amelyben a jogi képviselet kötelező, a legalább személyazonosításra alkalmas okmány megtekintése útján azonosított természetes személyekről, a jogi személyekről és más szervezetekről a jogügyletek biztonságának elősegítése, továbbá az ügyvédi tevékenység korlátainak az érvényesítése érdekében nyilvántartást vezet.

Az azonosított természetes személyekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) lakcím,

c) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás,

d) az azonosításhoz felhasznált azonosító okmány típusa és száma,

e) a törvényben meghatározott adatigénylés során kapott válasz azonosítója,

f) azon ügyek ügyazonosítója, amelyekben a természetes személy azonosítása kötelező,

g) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott adatok.

Ha az ügyvéd a törvényben meghatározott ellenőrzés alapján egyes meghatározott adatok változását állapítja meg, a megváltozott adatokat az ellenőrzés időpontjának feltüntetése mellett úgy rögzíti, hogy a korábban nyilvántartott adat utólag megismerhető maradjon.

Az azonosított jogi személyekről és más szervezetekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a) név,

b) székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – ha ilyennel rendelkezik – a magyarországi fióktelep címe,

c) az azonosított jogi személy vagy más szervezet cégjegyzékszáma vagy nyilvántartási száma, ezek hiányában a nyilvántartó szerv neve és az azonosító szám

vagy a létrejöttéről, nyilvántartásba vételéről, illetve bejegyzéséről szóló határozat száma,

d) az azonosított jogi személy vagy más szervezet képviseletében eljáró személy természetes személyazonosító adatai,

e) azon ügyek ügyazonosítója, amelyekben a jogi személy vagy más szervezet azonosítása kötelező,

f) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott adatok.

Ha az ügyvéd a törvényben meghatározott ellenőrzés alapján a fenti egyes adatok változását állapítja meg, a megváltozott adatokat az ellenőrzés időpontjának feltüntetése mellett úgy tünteti fel, hogy a korábban nyilvántartott adat utólag megismerhető maradjon.

A nyilvántartás a természetes személy, a jogi személy vagy más szervezet hozzájárulása esetén annak elérhetőségi adatait is tartalmazhatja. Az ügyvéd ezen adatokat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott ideig kezeli.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet általában akkor terheli, ha az

- bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végez, vagy 

- ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, illetve 

- a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez jogi képviselet ellátási, a büntetőeljárásban védelem ellátási, jogi tanácsadási, okiratszerkesztési, okirat ellenjegyzési, elektronikus okirati formába alakítási, letét kezelési tevékenységet:

a) a gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházása,

b) ingatlan tulajdonának átruházása,

c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése,

d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat,

e) ingó vagyonelem, különösen pénzeszköz, pénzügyi eszköz ellenérték nélkül történő átruházása.