A kötelező jogi képviselet a peres eljárásokban

A peres eljárás során a jogi képviselet kötelező, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik.

A 2018. január 1. után induló polgári ügyekben a törvényszéken induló perekben első- és másodfokon is kötelező lett a jogi képviselet mindkét félnek. 

A jogi képviselet kötelező a közérdekből indított perekben, általánosságban a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perekben. Kötelező továbbá a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok és a volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló pereiben.

Kötelező a jogi képviselet a személyiségi jogi perekben (beleértve a képmáshoz és hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított pereket is) és a külön törvények által a törvényszék hatáskörébe utalt perek esetében is 

Törvény eltérő rendelkezése hiányában nem kötelező a jogi képviselet a járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben – ideértve a fellebbezési és perújítási eljárást is –, valamint a járásbíróság hatáskörébe tartozó perrel összefüggő felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelmet előterjesztő fél számára. 

Ha a fél járásbíróság hatáskörébe tartozó perben jogi képviselő közreműködését veszi igénybe, azt a jogi képviselővel történő eljárás választásának kell tekinteni és ennek időpontjától az eljárás jogerős befejezéséig a jogi képviseletet köteles fenntartani.

Ha a fél a jogi képviselővel történő eljárást választotta, rá a kötelező jogi képviselet szabályait alkalmazni kell akkor is, ha a jogi képviselete megszűnik. Ha a fél a jogi képviselővel történő eljárást választotta, egy alkalommal áttérhet a jogi képviselő nélküli eljárásra. Az áttérés a fél bejelentésétől kezdve hatályos. A félnek a jogi képviselővel történő eljárás választására és az áttérésre vonatkozó perbeli cselekménye a fél jogutódjával szemben nem hatályos. Ha a fél a jogi képviselővel történő eljárást választotta, a perben jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédjelöltet és a jogi előadót is. A bíróság minderről a felet, illetve jogutódját a hozzá intézett első intézkedése alkalmával tájékoztatja. 

A bíróság a jogi képviselő meghatalmazásának szükségességéről, a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségéről, valamint a jogi képviselő közreműködése nélkül történő eljárás jogkövetkezményeiről a) a felperest a keresetlevelet visszautasító végzésben – ha a felperes az eljárás folyamán lép perbe, első jelentkezése alkalmával, ha pedig a felperest az eljárás folyamán vonják perbe, a perbevonás közlésével egyidejűleg –, b) az alperest a kereset közlésével egyidejűleg – ha az alperes az eljárás folyamán lép perbe, első jelentkezése alkalmával, ha pedig az alperest az eljárás folyamán vonják perbe, vagy perbeállítása kezdeményezése miatt lép perbe, a perbevonás, perbeállítás kezdeményezésének közlésével egyidejűleg – tájékoztatja.

Ha az eljárás folyamán perbe belépő, jogi képviselő nélkül eljáró felet a bíróság a kötelező jogi képviselet szükségességéről első jelentkezése alkalmával tájékoztatja és a fél részéről később nem pótolható perbeli cselekmény elvégzésére, illetve nyilatkozat megtételére lenne szükség, a bíróság a félnek megfelelő határidőt biztosít a jogi képviselet pótlására és ezzel egyidejűleg a perbeli cselekmény elvégzésére, illetve a nyilatkozat megtételére. Szükség esetén a tárgyalás elhalasztásának, illetve szükséges keretben történő megismétlésének is helye lehet. 

Ha a bíróság – amelynek eljárása során a jogi képviselet kötelező – az ügyben áttétel vagy kijelölés folytán jár el és a keresetlevelet eredetileg olyan bírósághoz nyújtották be, amelynek eljárásában a jogi képviselet nem kötelező, a bíróság a jogi képviselő nélkül eljáró félnek megfelelő határidőt biztosít a jogi képviselet pótlására.

Ha a jogi képviselet a perorvoslati eljárásban kötelező, a bíróság a feleket a jogi képviselő meghatalmazásának szükségességéről, a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségéről, valamint a jogi képviselő közreműködése nélkül történő eljárás jogkövetkezményeiről a perorvoslattal megtámadható határozatban tájékoztatja.

Ha a peres eljárás bármely szakaszában a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan – úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot egyáltalán nem tesz –, kivéve, ha törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél jogi képviselővel nem rendelkezik – annak ellenére, hogy a jogi képviselő meghatalmazásának szükségességéről a bíróság a perorvoslattal megtámadható határozatban tájékoztatta –, a perorvoslati kérelmet a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.

Ha a felperes a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a viszontkeresetet előterjesztő alperes megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a bíróság az eljárást részlegesen, a viszontkereset tekintetében megszünteti.

A fél jogi képviseletének hiánya nem akadálya a határozat kihirdetésének és kézbesítésének. Ebben az esetben a határozatot közvetlenül a féllel kell közölni.

Jogi képviselőnek kell tekinteni: a) az ügyvédet és az ügyvédi irodát, b) a kamarai jogtanácsost, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben, c) a jogi személy bíróság képviseletére jogosult bírót és bírósági titkárt, d) a Legfőbb Ügyészség képviseletére jogosult ügyészt, valamint e) törvényben meghatározott egyéb személyeket.

Ha a jogi képviselet kötelező – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a) a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében, b) az ügyész abban a perben, amelynek megindítására törvény jogosítja fel, vagy amelyet ellene lehet indítani, illetve amelyben törvény alapján felléphet jogi képviselő nélkül is eljárhat, őt úgy kell tekinteni, mintha jogi képviselővel járna el. Ügyvédjelölt és ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó (a továbbiakban: jogi előadó) a jogi képviseletre kötelezett fél nevében kizárólag az iratok megtekintése, azokról másolat kérése vagy készítése érdekében járhat el.

Kötelező pénzbírság a polgári perrendtartásban

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) számtalan olyan szakaszt tartalmat, amely kötelezővé teszi - tehát nem a bíróság mérlegelésére bízza - a pénzbírság kiszabását.

A Pp. sok esetben nem az eljáró jogi képviselőt, hanem magát a peres felet - a felperest vagy az alperest - kötelezi a pénzbírság megfizetésére.

A FELET (tehát nem a jogi képviselőt!) sújtja a bíróság az alábbi esetekben:

VALÓTLAN nyilatkozat

4. § [A felek eljárástámogatási és igazmondási kötelezettsége]

(1) A felek kötelesek előmozdítani az eljárás koncentrált lefolytatását és befejezését.

(2) A perben jelentős tények állítása, és az alátámasztásukra szolgáló bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a feleket terheli.

(3) A felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni.

(4) A bíróság azt a felet, aki önhibájából a perben jelentős tények tekintetében olyan nyilatkozatot tesz, amelyről bebizonyosodik, hogy valótlan, pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint az e törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja.

ALAPTALAN kizárási bejelentés

18. § [A kizárás egyéb szabályai]

(1) Az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének elintézéséig a perben nem járhat el. Minden más esetben az érintett bíró továbbra is eljárhat ugyan, de a 12. § a)–e) pontja szerinti kizárás esetén, a bejelentés elintézéséig az érdemi határozat hozatalában nem vehet részt. Ha ugyanaz a fél, ugyanabban a perben a kizárási kérelem elutasítása után tesz újabb bejelentést a bíró ellen, ez a korlátozás sem érvényesül.

(2) Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban a perben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a bíróság a kizárási kérelmet elutasító határozatban pénzbírsággal sújtja.

VALÓTLAN TÉNY hirdetményi kézbesítés esetén

144. § [A hirdetményi kézbesítés esetei, feltételei, a szabálytalan hirdetményi kézbesítés jogkövetkezményei]

(1) A kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha

a) a fél tartózkodási helye ismeretlen és a fél számára a bírósági irat elektronikus úton sem kézbesíthető,

b) a fél tartózkodási helye olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt,

c) a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy

d) törvény így rendelkezik.

(2) Hirdetményi kézbesítést a bíróság – kivéve, ha annak hivatalból van helye – csak a fél kérelmére és az annak alapjául szolgáló ok valószínűsítése esetén rendelhet el. Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában elrendelt hirdetményi kézbesítés és az azt követő eljárás, ha azt az, akinek a részére az iratot hirdetmény útján kézbesítették akár hallgatólagosan nem hagyja jóvá, érvénytelen. Ezt a jogkövetkezményt a bíróság az eljárást befejező határozat jogerőre emelkedését megelőzően – a felek meghallgatása után – hivatalból, egyébként pedig perorvoslat alapján mondja ki. 

(3) Ha a fél által a hirdetményi kézbesítés iránti kérelemben előadott tények valótlannak bizonyulnak, és a fél erről tudott vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna, a fél az elrendelt hirdetményi kézbesítéssel felmerült költséget a per eredményére tekintet nélkül köteles megtéríteni, és őt ezen felül pénzbírságban is el kell marasztalni.

EGYESÍTENDŐ perek bejelentésének elmulasztása

506. § [Egyesítés]

(1) A bíróság elrendeli az előtte folyamatban lévő olyan perek egyesítését, amelyekben a kereseti igény ugyanabból a ténybeli alapból származó közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése. A különböző bíróságok előtt folyamatban lévő ilyen pereket is egyesíteni kell azon bíróság előtt folyó perhez, amelyhez a keresetlevél legkorábban érkezett. Ha az egyesített perek valamelyikében az egyesítésig a perfelvétel már lezárásra került, az érintett ügy tekintetében a bíróság a perfelvételt újra megnyitja.

(2) A felek a tudomásszerzést követően haladéktalanul kötelesek bejelenteni az (1) bekezdés alapján egyesítendő pereket; ennek elmulasztása esetén a bíróság a felet pénzbírsággal sújtja.

HA pl. a felperes az alperesi ellenkérelemtől függetlenül csak válasziratában ad elő olyan jogi érveket, melyeket már keresetlevelében kifejthetett volna, akkor pénzbírságot kell kiszabni a FÉLLEL szemben.

183. § [A perfelvétel tartalma]

(1) A perfelvétel körében a felek perfelvételi iratban feltüntetett vagy perfelvételi tárgyaláson előadott tényre és jogra vonatkozó állítással, tagadással, be- vagy elismeréssel, ezekből következő kérelemmel, a tények megállapításához szükséges bizonyítási indítvánnyal, a bizonyítékok és a bizonyítási indítványok értékelésére vonatkozó nyilatkozattal, valamint bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátásával (a továbbiakban együtt: perfelvételi nyilatkozat) – a bíróság közrehatása mellett – meghatározzák a jogvita kereteit.

(2) A perfelvétel látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén is valamennyi keresetre egyidejűleg kiterjed.

(3) A bíróság a perfelvétel körében bizonyítást csak törvényben meghatározott esetben folytat le.

(4) A perfelvételt lezáró végzés meghozataláig a fél a perfelvételi nyilatkozatait – e törvény keretei között – az ellenfél hozzájárulása nélkül megváltoztathatja.

(5) Azt a felet, aki perfelvételi nyilatkozatát úgy teszi vagy változtatja meg, hogy arra a perfelvétel során perfelvételi iratban vagy tárgyaláson korábban lehetősége volt, a bíróság pénzbírsággal sújtja.

NYILVÁNVALÓAN ALAPTALAN vagy ISMÉTELTEN ALAPTALAN kereset- vagy ellenkérelem-változtatás iránti kérelem

219. § [A kereset- és az ellenkérelem-változtatás megengedhetőségének vizsgálata]

(1) Ha a fél a kereset-, illetve ellenkérelem-változtatás iránti kérelmét szabályszerűen előterjesztette, a bíróság – ha a változtatás feltételei fennállnak – a változtatást engedélyezi és a 222. §-ban foglaltak szerint jár el, ellenkező esetben a változtatás iránti kérelmet elutasítja. A határozathozatal előtt a feleket írásban vagy az érdemi tárgyaláson szóban meghallgathatja. A kérelem elutasítását a bíróság legkésőbb az ítéletében indokolja.

(2) A bíróság azt a felet, aki nyilvánvalóan alaptalan vagy ismételten alaptalan kereset-, illetve ellenkérelem-változtatás iránti kérelmet terjeszt elő, a kérelmet elutasító végzésben pénzbírsággal sújtja.

***

FÉL vagy MÁS PERBELI SZEMÉLY pénzbírsággal sújtása

5. § [A jóhiszeműség elve]

(1) A felek és más perbeli személyek eljárási jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során jóhiszeműen kötelesek eljárni.

(2) A bíróság azt a felet vagy más perbeli személyt, aki a jóhiszeműség követelményével ellentétes magatartást tanúsít, pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint az e törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja.

PERBE BELÉPŐ, PERBEVONÁST kezdeményező

55. § [Pénzbírság alkalmazása személyváltozás késedelmes kezdeményezése esetén]

(1) Ha az 52. § (2) bekezdés b) pontja szerinti perbelépésre vagy az 53. § b) pontja szerinti perbevonásra a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően kerül sor, a perbe belépőnek, vagy a perbevonást kezdeményezőnek valószínűsítenie kell, hogy a perbelépés, perbevonás szükségességéről, illetve a perről csak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően értesült, ellenkező esetben a bíróság pénzbírsággal sújtja.

SZEMÉLYVÁLTOZÁST kezdeményező fél, képviselő vagy más perbeli személy

(2) Ha a 49–51. §, az 52. § (2) bekezdés a) pontja, illetve az 53. § a) pontja szerinti esetekben a perfelvételi tárgyalást, illetve a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát – kizárólag a perbeállítás kezdeményezése, a perbevonás vagy perbelépés miatt – kell elhalasztani és a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a halasztásra a személyváltozást kezdeményező fél, képviselő vagy más perbeli személy indokolatlanul késedelmes nyilatkozata miatt került sor, a bíróság e személyt pénzbírsággal sújtja.

FÉL, képviselő, más perbeli személy, tanú, szakértő, a szemletárgy birtokosa

236. § [A rendfenntartás feleket és egyéb perbeli személyeket érintő intézkedései]

(1) A felet, a képviselőt, más perbeli személyt, a tanút, a szakértőt és a szemletárgy birtokosát, ha a tárgyalás rendjét, az eljárás menetét megzavarja, vagy a bíróságot, más felet vagy képviselőt, egyéb perbeli személyt, tanút, szakértőt, szemletárgy birtokosát sértő magatartást tanúsít, az elnök rendreutasítja. Ismételt vagy súlyosabb cselekmény esetén, valamint ha az állapotuk vagy megjelenésük a tárgyalás vagy a bíróság méltóságát sérti, őket a bíróság pénzbírsággal sújtja.

ADATBEJELENTŐ

285. § [A tanú adatainak zártan kezelése a tanúbizonyítási indítvány megtétele során]

(1) A tanú nevén kívül a tanú egyéb adatait külön lapon kell bejelenteni, kivéve, ha a tanú az adatainak feltüntetéséhez előzetesen hozzájárult, vagy ha az adatokat valamennyi peres fél ismeri, vagy azok valamely közhiteles nyilvántartásból bárki számára megismerhetők.

(2) A hozzájárulásról vagy az adat ismertségéről az indítványozó félnek a tanúbizonyítási indítványban nyilatkoznia kell.

(3) Különösen indokolt esetben a tanúbizonyítási indítványban elegendő a tanú neve helyett egyéb megjelölést alkalmazni; az így megjelölt tanú nevét is a külön lapon kell bejelenteni.

(4) A külön lapot a bíróság az iratok között elkülönítve, zártan kezeli, annak tartalmát csak a bíróság, a jegyzőkönyvvezető, illetve a leíró és az ügyész jogosult megismerni. A bíróság biztosítja, hogy az adatokat bejelentő fél és az ügyész kivételével a felek és egyéb perbeli személyek számára a tanú személyi adatai az eljárás egyéb adataiból se válhassanak megismerhetővé.

(5) Ha a fél az (1)–(3) bekezdésben írt szabályok megszegésével terjeszti elő tanúbizonyítási indítványát, és a tanú az erről történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül ezt kifogásolja, a bíróság az adat bejelentőjét pénzbírsággal sújtja. Az adatbejelentéstől számított hat hónap eltelte után ezzel kapcsolatos kifogást előterjeszteni nem lehet. Ha a kifogás elkésett, azt a bíróság hivatalból elutasítja, a kifogást elutasító határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.

Elektronikus KAPCSOLATTARTÓ

614. § [Kézbesítés elektronikus kapcsolattartás esetén]

(1) Ha a beadványt elektronikus úton nyújtják be, és az illetéket jogszabályban foglaltak szerint olyan módon kell megfizetni, amely alapján a bíróság az illeték megfizetéséről a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg nem szerez tudomást, a 115. § (2) bekezdésében, a 176. § (1) bekezdés k) pontjában, valamint a 259. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazásának a beadvány érkeztetését követő három munkanapon belül helye nincs.

(2) Ha az irat azért nem kézbesíthető, mert az elektronikus úton kapcsolatot tartó a kézbesítési rendszer azon szolgáltatása tekintetében nem kötött szolgáltatási szerződést vagy azt megszüntette, amelyen keresztül részére a bírósági iratokat kézbesíthetik, az elektronikus úton kapcsolatot tartót a bíróság pénzbírsággal sújtja és a bírósági iratot papír alapon kézbesíti.

A helyi önkormányzatok/polgármesteri hivatalok vagy az önkormányzati cégek ellen indítható egyes pertípusok általános ismertetése

A helyi önkormányzatok/polgármesteri hivatalok, illetve az önkormányzati cégek ellen indítható egyes általános pertípusok a teljesség igénye nélkül, példálódzó jelleggel az alábbiak:

- kátyúperek 

- parkolással összefüggő perek

- járdákon, úttesteken történt eleséses balesetekkel összefüggő perek 

- az épületekről lehulló tárgyakkal (cserép, épületdarab, jégdarab, hó) és az épület hiányosságaival összefüggő perek, ha az épület tulajdonosa az önkormányzat

- önkormányzati lakások vagy helyiségek használata miatti perek, szerződésszegés, felmondás, kiürítés, jogutódlás, elszámolási vita

- önkormányzati lakások vagy helyiségek használatával összefüggő egészségkárosodás miatti kártérítési perek

- önkormányzati lakások vagy helyiségek használata közben másra háramló kárral összefüggő perek, csőtörési kártérítések

- önkormányzati telkekkel összefüggő perek

- önkormányzati építkezésekkel, bontásokkal összefüggő perek

- önkormányzati tulajdonban lévő vagyonkezelői/önkormányzati feladatot ellátó cégek elleni perek 

- önkormányzati/hivatali beszerzési (közbeszerzési) szerződésszegéssel összefüggő perek, a beszerzés kifizetésével, a hibás teljesítéssel, a teljesítés megfelelőségével, minőségével összefüggő perek

- önkormányzati szerződésszegés bérleti szerződéseknél

- önkormányzati szerződésszegés adásvételi szerződéseknél

- önkormányzati/hivatali/jegyzői hatósági döntéssel szembeni közigazgatási bírósági jogorvoslat, a közigazgatási határozat felülvizsgálata

- önkormányzati/hivatali/jegyzői közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perek

- közérdekű adatok kiadása iránti perek

- önkormányzati tevékenységgel összefüggő személyiségi jogi perek

- munkajogi jogviták.