Az
itt található 1. rész folytatása:
A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbítással együtt negyvenöt napnál hosszabb nem lehet, kivéve, ha a szakvélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé.
Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő az ítélkezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is az ítélkezési szünet idejére esik, a határidő az ítélkezési szünetet követő első napon jár le.
A napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő elmulasztásának következményeit – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem lehet alkalmazni, ha a bíróságnak címzett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján a bíróság címére ajánlott küldeményként postára adták.
Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás később jut a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály később szűnik meg, az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő napon kezdődik, azonban a mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.
Az ügyben eljáró bíróság a kifogást annak bírósághoz történő érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, harminc napon belül megteszi a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést. A bíróság a kifogás elintézéséről a kifogás előterjesztőjét értesíti.
Ha az ügyben eljáró bíróság a kifogást nem tartja alaposnak, a kifogást tartalmazó beadványt megküldi az ellenfél részére, aki észrevételeit a kézbesítéstől számított nyolc napon belül terjesztheti elő. A határidő elteltét követően a bíróság az iratokat – az esetleg benyújtott észrevételekkel együtt – nyolc napon belül a kifogásra vonatkozó nyilatkozatával együtt felterjeszti a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz.
A járásbíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást a törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsa, a törvényszék mulasztásával szemben benyújtott kifogást az ítélőtábla három hivatásos bíróból álló tanácsa, az ítélőtábla mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsa, a Kúria mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria másik tanácsa az iratok felterjesztésétől számított tizenöt napon belül tárgyaláson kívül bírálja el.
Az eljárási cselekményről az írásbeli jegyzőkönyvet, illetve a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát egyidejűleg, jegyzőkönyvvezető mellőzésével készült felvétel esetén pedig legkésőbb nyolc munkanapon belül el kell készíteni. Ha az írásbeli jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata felvétel alapján készül, fel kell tüntetni az írásba foglalás napját, és a feleket tájékoztatni kell arról, hogy azt mikor és hol tekinthetik meg, illetve vehetik át. A bíróság az írásba foglalt jegyzőkönyvet, illetve a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát az írásba foglalást követő további nyolc napon belül kézbesíti, ha törvény a jegyzőkönyv megküldését írja elő.
Ha az írásbeli jegyzőkönyv felvétel útján készül, az eljárási cselekményen jelen lévő felek, ha a jegyzőkönyv részükre kézbesítésre kerül, a kézbesítéstől számított nyolc napon belül, nem kerül kézbesítésre, az eljárási cselekménytől számított tizenöt napon belül az írásbeli jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését kérhetik.
Az ítéletről és az ítélettel szembeni perorvoslat során hozott, az alsóbb fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító végzésről – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a per jogerős befejezését követő három hónap eltelte után a bíróságnak fizetendő, jogszabályban meghatározott díj ellenében bárkinek anonimizált másolat adható. A határozatban szereplő természetes személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével; egyebekben a határozatban szereplő egyes személyeket az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelően kell megjelölni.
A bíróság az egyezségi kísérlet határnapját a kérelem beérkezésétől számított harminc napon – közös kérelem esetén tizenöt napon – belüli időpontra tűzi ki, amelyre a közös kérelem esetén a kérelmezőket, illetve a kérelmezőt és a kérelmezettet idézi; a kérelmet a kérelmezett részére egyidejűleg kézbesíti.
A meghatározott szünetelő eljárás folytatásának kizárólag akkor van helye, ha a folytatást határidőben kérő fél a kérelme mellé csatolja a felek között a közvetítői eljárásban létrejött megállapodást; ellenkező esetben a bíróság a folytatás iránti kérelmet elutasítja és az eljárás – megszakítás nélkül – továbbra is szünetel. A szabályszerű folytatás iránti kérelem alapján a bíróság az egyezségi kísérlet új határnapját a folytatás iránti kérelem beérkezésétől számított harminc napon belüli időpontra tűzi ki.
A keresetlevél visszautasítása esetén a keresetlevél előterjesztésének joghatásai fennmaradnak, ha a felperes az ügy előzményére hivatkozással, a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra előterjeszti, vagy igényét egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
Ha a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a bíróság a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg felhívja az alperest, hogy a keresetlevél kézbesítésétől számított negyvenöt napon belül terjessze elő az írásbeli ellenkérelmét.
A bíróság az alperes indokolt kérelmére az írásbeli ellenkérelem benyújtására előírt határidőt kivételesen, legfeljebb negyvenöt nappal meghosszabbíthatja.
A bírósági meghagyás ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül bármelyik fél írásban, a meghagyást kibocsátó bíróságnál ellentmondással élhet. Nem tekinthető a bírósági meghagyás megtámadásának, ha a fél a követelés összegét teljes egészében elismeri, és csak a fizetésre halasztást vagy a részletekben történő fizetést, illetve csak a bírósági meghagyás kijavítását kéri. Ha az ellentmondás csak a perköltséget, illetve a meg nem fizetett illetéket vagy az állam által előlegezett költséget sérelmezi, erről a bíróság tárgyaláson kívül végzéssel határoz; e végzéssel szemben külön fellebbezésnek van helye.
A bírósági meghagyás vagy annak azon része, amelyet ellentmondással nem támadtak meg, vagy amellyel szembeni ellentmondást a bíróság jogerősen visszautasította, az ellentmondásra nyitva álló határidő leteltét követő naptól kezdve jogerős.
E törvény eltérő rendelkezése hiányában a perfelvételi tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az idézésnek a felek részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze (a továbbiakban: tárgyalási időköz). A tárgyalási időközt a bíróság sürgős esetben lerövidítheti.
Ha a bíróság a perfelvételi tárgyalás kitűzése előtt további írásbeli perfelvételt rendelt el, és a felperes a válasziratát előterjesztette, a bíróság az idézéssel egyidejűleg azt kézbesíti az alperesnek és megfelelő határidő tűzésével felhívhatja az alperest viszontválasz előterjesztésére. A bíróság a perfelvételi tárgyalás határnapját úgy állapítja meg, hogy az előterjesztendő irat lehetőleg a kitűzött határnap előtt a többi félnek kézbesíthető legyen.
Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a felek a keresetlevélben és az írásbeli ellenkérelemben megtett nyilatkozatokkal a jogvita kereteit meghatározták, tájékoztatja a feleket, hogy a perfelvételt további írásbeli perfelvétel és perfelvételi tárgyalás mellőzésével kívánja lezárni, továbbá egyidejűleg a felperesnek kézbesíti az írásbeli ellenkérelmet, figyelmezteti a feleket a perfelvétel lezárásának a következményére, és tájékoztatja a feleket, hogy ha ezt bármelyikük tizenöt napon belül írásban kéri, perfelvételi tárgyalást tart.
Az alperes a felperes ellen – a keresettel érvényesíteni kívánt joggal azonos jogviszonyból eredő joga iránt – írásban előterjesztett viszontkereset-levéllel viszontkeresetet indíthat. A viszontkereset-levelet a kereset közlésétől számított negyvenöt napon belül vagy a bíróság által az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül, de legkésőbb az írásbeli ellenkérelem, illetve beszámítást tartalmazó irat előterjesztésével egyidejűleg kell benyújtani. Más jogviszonyból eredő jog iránt akkor terjeszthető elő viszontkereset, ha a kereset tekintetében a per eldöntése függ a viszontkereset elbírálásától vagy a viszontkereset eldöntése függ a kereset elbírálásától.
A viszontkereset-levél részbeni visszautasításának és áttételének nincs helye. A viszontkereset-levél visszautasításáról szóló végzéssel szemben külön fellebbezésnek van helye. A viszontkereset-levél visszautasítása esetén a viszontkereset-levél előterjesztéséhez fűződő joghatások fennmaradnak, ha azt az alperes a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt szabályszerűen – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra előterjeszti. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A visszautasító végzés jogerőre emelkedése előtt előterjesztett új viszontkereset-levélre a 178. § (2) bekezdésének rendelkezése irányadó.
Az alperes a felperes követelésével szembeni ellenkövetelését a kereset közlésétől számított negyvenöt napon belül vagy a bíróság által az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül írásban előterjesztett beszámítást tartalmazó iratban számíthatja be. Ha az alperes írásbeli ellenkérelmet, illetve viszontkereset-levelet is előterjesztett, a beszámítást tartalmazó iratot legkésőbb ezzel egyidejűleg kell előterjeszteni.
A beszámítást az ellenkövetelés lejártától vagy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül, de legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig kell előterjeszteni; e határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
A fél a kereset-, illetve az ellenkérelem-változtatás engedélyezése iránti kérelmét írásban, a változtatásra okot adó tényről történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő. E határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
Ha a fél a visszautasító végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül, de legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a változtatás iránti kérelmet szabályszerűen – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra előterjeszti, a kérelem előterjesztéséhez fűződő joghatások fennmaradnak. A határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolásnak.
A fél a bizonyítási indítványt vagy bizonyítékot az arról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő, egyidejűleg köteles a tudomásszerzés időpontját és az önhiba hiányát valószínűsíteni. A fél a bizonyítási indítványt vagy bizonyítékot a lefolytatott bizonyítástól számított tizenöt napon belül terjesztheti elő, egyidejűleg köteles az ellenbizonyítási lehetőség utólagos felismerhetőségét és az előterjesztett bizonyítási eszköz ellenbizonyításra való alkalmasságát valószínűsíteni.
A 220.§ (1) bekezdés d) pontja esetén a fél a bizonyítási indítványt vagy bizonyítékot a bíróság anyagi pervezetési cselekményének közlésétől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő. A (2), (3) és (5) bekezdésben foglalt határidőt a bíróság indokolt kérelemre tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Az utólagos bizonyítás előterjesztési határidejének elmulasztása esetén igazolásnak, illetve az előterjesztés hiányai tekintetében hiánypótlási felhívás kiadásának nincs helye.
Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tárgyalást – ideértve a folytatólagos tárgyalást is – úgy kell kitűzni, hogy az az e törvény szerint kitűzésre okot adó perbeli cselekménytől számított legkésőbb négy hónapon belül megtartható legyen.
A bíróság a feleknek a kitűzött határnap előtt legkésőbb három nappal előterjesztett, indokolt közös kérelmére a tárgyalást elhalasztja. Később előterjesztett közös kérelemre a tárgyalás kivételesen fontos okból halasztható el.
Az eljárásnak a 240. § (1) bekezdés a) és d) pontja, valamint a 241. § (1) bekezdés d) pontja szerinti megszüntetése esetén a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások, valamint a perindítás joghatásai fennmaradnak, ha a felperes a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a keresetlevelet szabályszerűen – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra előterjeszti vagy igényét egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. A megszüntető végzés jogerőre emelkedése előtt előterjesztett keresetlevélre a 178. § (2) bekezdésének rendelkezése irányadó. Ezen határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
A 255. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének joghatásai – a 255. § (2) bekezdés b) pontja esetén a meghagyás kézbesítésének joghatása is – fennmaradnak, ha a jogosult a keresetlevelet a közjegyző visszautasító vagy megszüntető végzésének jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül, a visszautasító, illetve a megszüntető végzés csatolása mellett, a bírósághoz előterjeszti. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye
A felperes a közjegyzőnek az Fmhtv. 37. § (3) bekezdése szerinti felhívása kézbesítésétől számított tizenöt napon belül köteles az eljárási illetéket kiegészíteni és keresetét a keresetlevélre, valamint mellékleteire vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő tartalmú iratban előterjeszteni a közjegyző felhívásában megjelölt bíróságon. Az irat bevezető részében utalni kell – a közjegyzői ügyszám feltüntetése mellett – a per fizetési meghagyásos eljárási előzményére, és az irathoz mellékelni kell a közjegyző felhívásának másolatát.
Ha a felperes a keresetet tartalmazó irathoz nem csatolta a közjegyző felhívását, és a közjegyző felhívásában szereplő bíróság egyébként nem állapítható meg, továbbá a bírósághoz közjegyzői iratanyag sem érkezett, a bíróság a keresetet tartalmazó iratot visszautasítja. Jogi képviselő nélkül eljáró fél esetén ennek csak akkor van helye, ha a bíróság nyolc napos határidővel – a mulasztás következményre történő figyelmeztetés mellett – felhívta a felet a közjegyzői felhívás becsatolására, és az eredménytelenül eltelt. A végzés ellen a felperes külön fellebbezéssel élhet. Ha utóbb a közjegyző felhívásában szereplő bíróság megállapíthatóvá válik, a bíróság a visszautasító végzést megváltoztatja és megteszi a szükséges intézkedéseket.
A bíróság – a meghatározott kivétellel – hiánypótlási felhívás mellőzésével az eljárást megszünteti, ha a felperes a közjegyző felhívásának kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nem teljesíti illetékfizetési kötelezettségét, illetve a keresetet tartalmazó iratot a közjegyző felhívásában megjelölt bíróságon nem terjeszti elő.
Ha a felperes csak részben teljesíti illetékfizetési kötelezettségét, a keresetet tartalmazó iratban nem tünteti fel annak kötelező tartalmi elemeit vagy nem csatolja annak kötelező mellékleteit, az eljárás megszüntetésének van helye, ha a bíróság tizenöt napos határidővel, a mulasztás következményére történő figyelmeztetés mellett a felperest hiánypótlásra felhívta és a határidő eredménytelenül eltelt. Akkor is megszünteti a bíróság az eljárást, ha a járásbíróság hatáskörébe tartozó perben jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetet tartalmazó iratot nem jogszabály szerinti nyomtatványon terjeszti elő, és a bíróság tizenöt napos határidőt meghatározó, a mulasztás következményére történő figyelmeztetés melletti hiánypótlási felhívásában megadott határidő eredménytelenül eltelt. Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha a keresetet tartalmazó irat hiányzó eleme – ide nem értve a képviselő képviseleti jogának igazolását – a közjegyzői iratanyagból megállapítható.
Ha a bizonyítási eszköz nem nyilvánvalóan jogsértő, annak jogsértő voltát a bizonyítási eszközt előterjesztő fél ellenfele haladéktalanul köteles bejelenteni. A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a fél akkor hivatkozhat a bizonyítási eszköz jogsértő voltára, ha arról önhibáján kívül utóbb
szerzett tudomást és a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül azt bejelenti.
A megkeresett bíróság a megkeresést tizenöt napon belül teljesíti. Ha a megkeresett bíróság a megkeresést tizenöt napon belül nem intézte el, az elintézés akadályát a megkereső bírósággal közli.
A megkeresett bíróság a bizonyításról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben mind a megkereső, mind a megkeresett bíróságot fel kell tüntetni. A jegyzőkönyvet az iratokkal együtt nyolc napon belül meg kell küldeni a megkereső bíróságnak-
Ha a fél a 285.§ (1)–(3) bekezdésben írt szabályok megszegésével terjeszti elő tanúbizonyítási indítványát, és a tanú az erről történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül ezt kifogásolja, a bíróság az adat bejelentőjét pénzbírsággal sújtja. Az adatbejelentéstől számított hat hónap eltelte után ezzel kapcsolatos kifogást előterjeszteni nem lehet. Ha a kifogás elkésett, azt a bíróság hivatalból elutasítja, a kifogást elutasító határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.
Ha a titokgazda a megkeresés átvételétől számított nyolc napon belül nem nyilatkozik, megadottnak kell tekinteni az engedélyt; erre a titokgazdát figyelmeztetni kell. Egyebekben a tanúvallomás megtagadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha a titokgazda határidőn belül úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá az üzleti, hivatásbeli vagy törvényben meghatározott más titok felek általi megismeréséhez, az okiratnak ez a része nem használható fel bizonyítékként.
A bíróság a határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint tizenöt napos határidőt szab. Ha ez a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján, illetve a kötelezettség természete miatt indokoltnak mutatkozik, a bíróság a határozatában tizenöt napnál rövidebb vagy hosszabb teljesítési határidőt is megszabhat, vagy elrendelheti a kötelezettségnek részletekben történő teljesítését is.
A bíróság az ingatlan kiürítését elrendelő határozatban a kötelezett kérelmére különös méltánylást érdemlő esetben legfeljebb hat hónapig terjedő teljesítési határidőt állapíthat meg, ha az ingatlan a kötelezett lakóhelye, egyúttal az ő és közvetlen családtagjainak egyedüli lakóingatlana, a kérelemben a kötelezett valószínűsítette, hogy a saját és családja elhelyezését ideiglenesen sem tudja biztosítani, a per során nem sújtották pénzbírsággal, továbbá nem tanúsított rosszhiszemű magatartást, és nem önkényesen elfoglalt lakást kell kiüríteni.
A bíróság a tárgyalás berekesztését követően az ítélet meghozatalát és kihirdetését – legfeljebb harminc napra – elhalaszthatja. Ebben az esetben a kihirdetés határnapját egyidejűleg kitűzi, a meghozott határozatot a kihirdetés napjáig írásba foglalja és a határozatot a kihirdetés határnapján a (3) bekezdésben meghatározott módon kihirdeti.
A bíróság a határozatot – kivéve, ha az ítélet meghozatalát és kihirdetését elhalasztotta – annak meghozatalától számított legkésőbb harminc napon belül írásba foglalja és az írásba foglalást követő három napon belül elrendeli annak kézbesítését. Ha a bíróság az ítélet meghozatalát és kihirdetését elhalasztotta, az írásba foglalt ítéletet a kihirdetéskor jelen lévő feleknek nyomban kézbesíti, a meg nem jelent felek részére pedig három napon belül elrendeli a kézbesítését.
Ha fellebbezéssel nem támadható, illetve felülvizsgálatból kizárt ítélet indokolása homályos vagy ellentmondásos, a bíróság azt a fél kérelmére kiigazíthatja. A kérelem az ítélet közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő. A kiigazítás iránt határozott kérelmet kell előterjeszteni, és abban meg kell jelölni, hogy a kiigazításnak milyen okból és mennyiben van helye.
A kiegészítés iránti kérelem az ítélet közlésétől számított tizenöt nap alatt terjeszthető elő. A kiegészítés iránt határozott kérelmet kell előterjeszteni, és abban meg kell jelölni, hogy a kiegészítésnek milyen okból és mennyiben van helye. A kérelemnek az ítélet elleni fellebbezés beadására és az ítélet végrehajtására nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban az ítélet végrehajtását a kiegészítési kérelem elintézéséig hivatalból is felfüggesztheti.
A bíróság a határozat jogerőre emelkedéséről a felet, illetve az egyéb érdekeltet a jogerőre emelkedéstől számított tizenöt napon belül értesíti. Az értesítés a jogerőt tanúsító végzés, ha pedig a fél, illetve az egyéb érdekelt részére a határozatot még nem kézbesítették, a határozat jogerőt tanúsító végzést tartalmazó kiadmányának kézbesítésével történik.
A bíróság az utóperben a korábbi ítélettel megállapított szolgáltatást legfeljebb a kereset megindítását megelőző hat hónaptól kezdődő időre változtathatja meg.
A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap.
Ha a fellebbezési határidő valamennyi jogosulttal szemben lejárt, illetve ha a fellebbezést valamennyi jogosult hiánytalanul benyújtotta, az elsőfokú bíróság a fellebbezést – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a per összes irataival együtt nyolc napon belül felterjeszti a másodfokú bírósághoz. Ha a fellebbezés a határozatnak az előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítása ellen is irányul, a fellebbezést haladéktalanul fel kell terjeszteni.
A fellebbezési ellenkérelmet és a csatlakozó fellebbezést írásban, a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a másodfokú bíróságnál kell előterjeszteni. Az elnök a fellebbező fél ellenfelének indokolt kérelmére a fellebbezési ellenkérelem benyújtására előírt határidőt kivételesen, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. A 371. §, 373. § és 374. § rendelkezései a fellebbezési ellenkérelemre, valamint a csatlakozó fellebbezésre is irányadóak.
A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti; erre a fellebbezés kézbesítésekor figyelmeztetni kell.
A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása esetén az elnök a fellebbezési ellenkérelmet, illetve a csatlakozó fellebbezést haladéktalanul közli az ellenféllel, aki arra tizenöt napon belül írásban teheti meg észrevételeit, illetve nyújthatja be ellenkérelmét.
Ha az ügy körülményei ezt nem zárják ki, a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a tárgyalás az iratoknak vagy az ellenfél tárgyalás tartását kérő nyilatkozatának a másodfokú bírósághoz történő beérkezését követő négy hónapon belül megtartható legyen. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a fellebbezésnek az ellenfél részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze.
A másodfokú határozat írásba foglalása után az iratokat a bíróság nyolc napon belül megküldi az elsőfokú bíróságnak, amely az iratok hozzá érkezését követő tizenöt napon belül közli a felekkel a másodfokú eljárást befejező határozatot. Ha a másodfokú bíróság az ítélet kihirdetését elhalasztotta, a már írásba foglalt ítéletét a jelen lévő feleknek nyomban kézbesíti és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti.
A fellebbezést az elsőfokú bíróság az iratok felterjesztését megelőzően azzal a figyelmeztetéssel kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének és az érintetteknek, hogy a fellebbezés átvételétől számított nyolc nap alatt az elsőfokú bíróságnál észrevételt terjeszthetnek elő. A határidő indokolt esetben lerövidíthető.
A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni. Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével – meghatározott eset kivételével – perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
A 393. § c) pontja alapján a perújítási kérelmet az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletének átvételétől számított hatvan napon belül kell benyújtani.
A perújítási kérelemben meg kell jelölni azt az ítéletet, amely ellen a perújítás irányul, és azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja. A kérelemben meg kell jelölni a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, az erre vonatkozó okiratokat csatolni kell. Ha a kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztik elő, ennek okait elő kell adni.
A bíróság a perújítási kérelmet, illetve a hiányok pótlása után ismételten benyújtott kérelmet haladéktalanul megküldi a feleknek és a megtámadott ítélet ellen fellebbezésre jogosult egyéb érdekelteknek azzal a felhívással, hogy arra a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül írásban észrevételeket terjeszthetnek elő.
A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a fél az elsőfokú bíróságnál, az ítélet közlésétől számított negyvenöt napon belül terjesztheti elő.
A felülvizsgálat engedélyezése tárgyában hozott végzést a Kúria kézbesíti az engedélyezési kérelmet előterjesztő félnek és – ha szükséges – felhívja, hogy a végzés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságnak benyújtott beadványon az illetéket a felülvizsgálati eljárás illetékére egészítse ki.
A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál az ítélet közlésétől számított negyvenöt napon belül kell benyújtani.
Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, az elnök a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a felek részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy távolmaradásuk a felülvizsgálati kérelem elbírálását nem akadályozza.
A Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében a következők szerint határoz: a) ha az Alkotmánybíróság anyagi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, és az ügyben kizárólag per vagy nemperes eljárás volt folyamatban, értesíti a panasz indítványozóját, hogy harminc napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt elsőfokú bíróságnál, b) ha az Alkotmánybíróság eljárási jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, megállapítja az Alkotmánybíróság határozatából következő eljárási jog gyakorolhatóságát a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával, és szükség esetén az eljárás azon szakaszának újbóli lefolytatását rendeli el – az azt befejező határozat egyidejű hatályon kívül helyezésével –, amelynek kimenetelére az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása hatással lehetett, c) ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, az Alkotmánybíróság határozatából következően – a d) pontban foglalt kivétellel – az elsővagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el, d) ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatának megsemmisítése esetén a bírósági határozattal felülvizsgált más hatóság által hozott döntést is megsemmisítette, a megsemmisített döntést hozó hatóságot értesíti a szükséges intézkedések megtétele érdekében az Alkotmánybíróság határozatának egyidejű megküldése mellett, és erről a panasz indítványozóját is tájékoztatja.
Az eljárás a 427. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben az indítványozó – az Alkotmánybíróság határozatának részére történő kézbesítésétől számított harminc napon belül előterjeszthető – kérelmére, a 427. § (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben hivatalból indul. A 427. § (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben az elsőfokú határozatot hozó bíróság az Alkotmánybíróság döntését az ügy irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Kúriához. A Kúria nemperes eljárásban határoz.
A személyi állapotot érintő perek esetében az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére vonatkozó határidő harminc nap, amelyet az alperes indokolt kérelmére a bíróság legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthat. Az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően is előterjeszthet viszontkeresetet a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig. Ebben az esetben a viszontkereset – a viszontkereset-levélre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal – a perfelvételi tárgyaláson szóban is előterjeszthető. A viszontkereset közlésére, az azzal szembeni ellenkérelem előterjesztésére és a tárgyalás elhalasztására a 213. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Ha a gyámhatóság a felperes és a perindítást megelőzően az alperes vagyonára zárlatot rendelt el vagy az alperes számára ideiglenes gondnokot rendelt, a bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül megvizsgálja a gyámhatóság által hozott intézkedések fenntartásának szükségességét. Ennek során a 334. §-ban meghatározott előfeltételek hiányában is előzetes bizonyítást rendelhet el, így különösen az alperes igazságügyi pszichiátriai szakértővel történő megvizsgálását. Ha az előzetes bizonyítás az elrendelésétől számított harminc napon belül nem fejeződik be, a bíróság a zárlatot, illetve az ideiglenes gondnokrendelést legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
Ha a szakértői vizsgálattal kapcsolatban az alperes hosszabb ideig tartó megfigyelése szükséges, vagy az alperes a szakértői vizsgálaton ismételt idézés ellenére sem jelenik meg, a bíróság – a szakértőnek az elővezetés helyére és időpontjára is kiterjedő javaslatát figyelembe véve – elrendelheti az alperesnek a szakértői vizsgálatra történő elővezetését, vagy az alperes megfelelő fekvőbeteg-gyógyintézetben történő, legfeljebb harminc nap időtartamú elhelyezését. A végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
Ha a felperes a házasság felbontását a Ptk. 4:21. § (2) és (3) bekezdése alapján kéri, az alperes ebben az esetben is köteles ellenkérelmet előterjeszteni. Az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére vonatkozó határidő tizenöt nap, amelyet az alperes indokolt kérelmére a bíróság legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthat. Ha az alperes maga is egyetért a házasság felbontásával, a 199. § (6) bekezdés szerinti nyilatkozatot tehet.
Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolásnak nincs helye.
A perben részítélet meghozatalának nincs helye. Az elsőfokú bíróságnak fellebbezéssel meg nem támadott ítélete csak a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre.
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti helyreigazító közlemény közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemény közzétételétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól, a sajtótermék szerkesztőségétől vagy a hírügynökségtől (a továbbiakban együtt: sajtószerv). A kérelemben meg kell jelölni a sérelmezett közleményt, a valótlan, illetve hamis színben feltüntetett tényállításokat és – feltéve, hogy ezek közzétételét is igényli – a valós tényeket.
A keresetlevelet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított tizenöt napon belül kell benyújtani; e határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.
Ha a keresetlevél perfelvételre alkalmas a bíróság legkésőbb a keresetlevél előterjesztésétől számított tizenötödik napra kitűzi a perfelvételi tárgyalást, amelyre a feleket idézi. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedését követően válik tárgyalásra alkalmassá, a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalási időköz legalább három nap.
Az alperes legkésőbb a perfelvételi tárgyalás határnapját megelőző három nappal korábban írásbeli ellenkérelmet nyújthat be, feltéve, hogy azt egyidejűleg – ajánlott elsőbbségi postai küldeményként – a felperesnek is megküldi, és ennek tényét igazolja. Az e rendelkezések megsértésével teljesített perbeli cselekmények hatálytalanok.
A perfelvételi tárgyaláson a perfelvétel folytatása akkor rendelhető el, ha a perfelvétel lezárásának elháríthatatlan eljárásjogi vagy a bíróság, illetve a fél körülményeiben, működésében rejlő objektív akadálya van. A folytatólagos perfelvételi tárgyalás időpontját tizenöt napon belüli határnapra kell kitűzni.
Az érdemi tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos érdemi tárgyalást – ha ezt az ügy körülményei nem zárják ki – az elhalasztott tárgyalás határnapját követő tizenöt napon belüli határnapra kell kitűzni.
A bíróság az ítéletét annak meghozatalától és kihirdetésétől számított tizenöt napon belül írásba foglalja, az ítélet meghozatalát és kihirdetését legfeljebb tizenöt napra halaszthatja el.
Az egyes személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perekben a 121. § (1) bekezdés c)–f) pontjában meghatározott esetekben a szünetelés tartama legfeljebb egy hónap.
A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül köteles elbírálni. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított három napon belül kérheti tárgyalás tartását, és öt napon belül köteles előterjeszteni írásban a fellebbezési ellenkérelmet és az esetleges csatlakozó fellebbezést. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet legkésőbb az iratok beérkezésétől számított hatvan napon belül köteles elbírálni.
Akiről hozzájárulása nélkül képmás, illetve hangfelvétel készül, a készítésről történt tudomásszerzéstől, valamint akiről a hozzájárulásával vagy hozzájárulása nélkül készült képmás, illetve hangfelvétel a hozzájárulása nélkül kerül felhasználásra, a felhasználásról történt tudomásszerzéstől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül írásban – napokban megadott határidővel – kérheti a készítőtől, illetve a felhasználótól a) a jogsértés abbahagyását, b) azt, hogy adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot, c) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását.
A sérelem orvoslása iránti kérelemben meg kell jelölni a sérelmezett képmást, illetve hangfelvételt, felhasználás esetén a felhasználás idejét és módját, a tudomásszerzés időpontját, valamint a jogsértőtől követelt szankciót. A képmás, illetve hangfelvétel készítésének, illetve felhasználásának időpontjától számított három hónap eltelte után a sérelem orvoslása iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.
A keresetlevelet a sérelem orvoslása iránti kérelemben megadott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül kell benyújtani; e határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye. Ez nem érinti a felperes azon jogát, hogy az általános szabályok alapján pert indítson személyiségi jogának védelme iránt.
A munkaügyi per esetén a felszámolás kezdő időpontjától a felszámolás alatt álló munkáltatóval szemben a munkavállaló a felszámoló által vitatott, a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos munkajogi igényen alapuló pénzkövetelését munkaügyi perben érvényesítheti. A felszámolás alatt álló munkáltatóval szembeni keresetlevelet a követelés vitatásáról szóló felszámolói közléstől számított harminc napon belül kell előterjeszteni; a határidő elmulasztása miatt e törvény szerint igazolásnak van helye. A keresetlevél előterjesztésének határidejét megtartottnak kell tekinteni, ha a bíróságnak címzett beadványt a bíróság címére a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. Ha a fél a perben keresetváltoztatással él, a keresetváltoztatás iránti kérelem előterjesztése nem mentesíti a további munkajogi igényen alapuló pénzkövetelés hitelezői igényként történő bejelentési kötelezettség alól.
Soron kívüli eljárás esetén, a perfelvétel során a) az ellenkérelem, illetve a viszontkereset előterjesztésére meghatározott határidő tizenöt nap, b) a tárgyalási időközre meghatározott határidő nyolc nap, c) a perfelvételi és a folytatólagos perfelvételi tárgyalás kitűzésére meghatározott határidő egy hónap. Az érdemi tárgyalás és a folytatólagos érdemi tárgyalás kitűzésére meghatározott határidő egy hónap.
Ha a felperes az igényét az Mt. 82. § (1) bekezdésére vagy az Mt. 83. § (3) bekezdésére alapította, a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően keletkezett kár vagy elmaradt munkabér, egyéb járandóság érvényesítése esetén a keresetváltoztatás iránti kérelem előterjesztésének határideje a követelés esedékességétől számított harminc nap. Az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően esedékessé vált követelés tekintetében a keresetváltoztatás a fellebbezésben, míg a fellebbezés előterjesztését követően esedékessé vált követelés esetében az esedékességétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő.
Ha a perújítási kérelem előterjesztésére hat hónapon túl kerül sor, a munkavállaló a) nem követelheti munkaviszonyának helyreállítását és az eredeti munkakörben vagy munkahelyen történő továbbfoglalkoztatását, és b) nem támaszthat munkabér-követelést a perújítási kérelem benyújtását megelőző hat hónapon túli időre.
A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt indított perekben a 121. § (1) bekezdés c)–f) pontjában meghatározott esetekben a szünetelés tartama legfeljebb egy hónap.
Az ellenkérelem, illetve a viszontkereset előterjesztésére vonatkozó határidő tizenöt nap. Az írásbeli ellenkérelem benyújtására előírt határidő meghosszabbítására vonatkozó határidő legfeljebb tizenöt nap.
A perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye, és a tárgyalási időköz nyolc nap.
A tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidő egy hónap.
Ha a bíróság az igénykeresetnek helyt ad, az igénylő közös vagyonból rá eső hányadának megfelelő értékű meghatározott vagyontárgyakat feloldja a foglalás alól. Ha az igénylőt így nem lehet teljesen kielégíteni, a bíróság meghatározott vagyontárgyat azzal a feltétellel old fel a foglalás alól, hogy az igénylő a közös vagyonból rá eső hányad értékét meghaladó értékkülönbözetet tizenöt napon belül megfizeti a végrehajtói letéti számlára. Ennek elmulasztása esetére, vagy ha ezt az igénylő a perben nem vállalja, a bíróság a meghatározott vagyontárgy értékesítését és a közös vagyonból rá eső hányad értékének megfelelő vételárrész igénylő részére történő kiutalását rendeli el.
A végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti perben az ellenkérelem előterjesztésére vonatkozó határidő tizenöt nap. Az írásbeli ellenkérelem benyújtására előírt határidő meghosszabbítására vonatkozó határidő legfeljebb tizenöt nap.
A perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye és a tárgyalási időköz nyolc nap. A tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidő egy hónap.
A jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt indított perben a keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani. A jegyző a keresetlevelet az ügy irataival együtt nyolc napon belül a bírósághoz felterjeszti.
Ha a fél a keresetlevelet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be és a birtokvédelmi eljárás azonosításához szükséges adatok rendelkezésre állnak, a bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül megkeresi az ügyben eljárt jegyzőt az iratok felterjesztése iránt. A jegyző a bíróság megkeresésének nyolc napon belül köteles eleget tenni. A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a Ptk.-ban meghatározott keresetindítási határidő alatt a bírósághoz benyújtották. Ha a fél a keresetlevelet nem a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be, a bíróság elrendeli a keresetlevélnek a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő áttételét.
A közérdekű perben hozott ítélet anyagi jogerőhatással rendelkezik az alperes új keresetindítása vonatkozásában, továbbá az érintett jogosultak közül azoknak az új keresetindítása vonatkozásában, akik esetében a következő feltételek teljesülnek: a) az alperes az érintett jogosultat az ítélet közlésétől számított harminc napon belül egyedileg, írásban értesíti a perben hozott jogerős ítéletről, b) az alperes az értesítésben tájékoztatást ad arról is, hogy az ítélet anyagi jogerőhatása az érintett jogosultra is kiterjed, kivéve, ha a jogosult az értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül írásban bejelenti az alperes számára, hogy az egyéni keresetindítás jogát fenn kívánja tartani, és c) az érintett jogosult nem tette meg a b) pont szerinti bejelentést.
Ha érintett jogosultnak minősülő személy által indított egyedi vagy társult per a közérdekű perben hozott ítélet jogerőre emelkedése előtt jogerősen nem fejeződött be, az értesítést az alperes e per keretében tett nyilatkozattal köteles teljesíteni, melyre a felperes harminc napon belül köteles nyilatkozni. A bíróság a felperesi nyilatkozat alapján határoz az eljárás további menetéről.
A társult per engedélyezéséről leghamarabb a keresetlevél benyújtásától számított hatvan napon belül lehet, legkésőbb pedig a perfelvételi szak lezárásával egyidejűleg kell határozni. A társult pert engedélyező végzésben rögzíteni kell az elbírálandó reprezentatív jogot, a reprezentatív tényeket és az összekapcsolás igazolásának eszközét, valamint az összekapcsolás tényleges igazolására adott határidőt. Az engedély iránti kérelem elutasítása esetén az eljárást egyidejűleg meg kell szüntetni. A keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak azoknak a felpereseknek a vonatkozásában, akik a végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelüket akár egyénileg, akár a társult per szabályai szerint szabályszerűen benyújtják, vagy követelésüket egyéb úton szabályszerűen érvényesítik. Az engedély iránti kérelemről döntő, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A másodfokú bíróság a fellebbezést harminc napon belül bírálja el. Az eljárás csak a végzés jogerőre emelkedése után folytatható.
Ha a társult perlési szerződés az előírtakat nem tartalmazza vagy a szerződés tartalmában ellentétes valamely kötelezően alkalmazandó kikötéssel, a bíróság a keresetlevelet visszautasítja. A visszautasítás előtt hiánypótlásra felhívásnak nincs helye. E végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak azoknak a felpereseknek a vonatkozásában, akik a végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelüket akár egyénileg, akár a társult per szabályai szerint benyújtják vagy követelésüket egyéb úton szabályszerűen érvényesítik.
A kérelemnek a rendelet 11. cikke szerint történő elutasítása esetén a jogosult a bíróságnál keresetet indíthat. Ebben az esetben az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem beadásának joghatásai fennmaradnak, ha a keresetlevelet az elutasító végzés kézbesítésétől számított harminc napon belül a jogosult a bírósághoz benyújtja. E határidő elmulasztása ellen nincs helye igazolásnak. Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének, illetve kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél beadásának, illetve kézbesítésének. Az európai fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a közjegyzői iratanyag megérkezését követően a bíróság intézkedik az Fmhtv. szerinti értesítés, felhívás, tájékoztatás és figyelmeztetés felperessel történő közlése iránt, azzal hogy a felhívás teljesítésére harminc napos határidőt kell meghatározni.
A papír alapú okirat – jogszabályban meghatározott módon történő – digitalizálására a bíróságnak öt munkanap áll rendelkezésére. Az irat digitalizálásához szükséges időt – legfeljebb azonban öt munkanapot – a határidő számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
Ha a beadványt elektronikus úton nyújtják be, és az illetéket jogszabályban foglaltak szerint olyan módon kell megfizetni, amely alapján a bíróság az illeték megfizetéséről a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg nem szerez tudomást, a 115. § (2) bekezdésében, a 176. § (1) bekezdés k) pontjában, valamint a 259. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazásának a beadvány érkeztetését követő három munkanapon belül helye nincs.
Ha a címzett ellen a jogerős határozat alapján a bírósági végrehajtást megelőzően a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 66. §-a alapján pénzforgalmi úton történő behajtást kezdeményeztek, és arról tudomást szerzett, a 140. § szerinti kifogást a pénzforgalmi úton történő behajtásról történő tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő.
