Bár egy évszázaddal ezelőtt még jórészt elképzelhetetlennek tűnt, de ma már mindennaposnak tekinthető a műholdak fellövése, azok vállalkozások általi felhasználása vagy az űrturizmus. A Naprendszer szinte minden égitestét felderítettük és a jelentősebb bolygók közelében emberi eredetű űreszközök jártak.
Az elmúlt tíz évben, főleg az Egyesült Államokban lévő magánvállalkozások segítségével az állami finanszírozású, nonprofit jellegű, közcélú űrkutatás lassan átváltozott egy kereskedelmi jellegű gazdasági tevékenységgé. Teljesen reális lehetőségként merül fel ma már a légi járművek más bolygókon való üzemeltetése, a tartós bázisok létesítése a Holdon és a Marson, vagy az üzleti célú bolygóközi emberi tevékenység megvalósítása. Hamarosan megkezdődhet például a Naprendszer más égitestjein folytatott gazdasági célú bányászat előkészítése is.
De elég a műholdas kapcsolatokat felhasználó internetet példának állítani: a világűr ma már szinte minden ember életét közvetlenül befolyásolja, azaz egyre több ember fog valamiféle jogi kapcsolatba kerülni a világűrrel.
Mi a világűr és hol kezdődik?
Egyszerű válaszként azt lehetne mondani, hogy a világűr ott kezdődik, ahol a Föld bolygó és az azzal összefüggő felszíni és légi tevékenység véget ér.
Általában a Kármán-vonalat tekintik a világűr határának, amely megközelítőleg 100 km-es magasságban van. A Kármán-vonal a légi járművek korlátjain alapul, ugyanis ezen magasság felett már azok nem tudnak a felhajtóerő segítségével repülni. Ahol tehát a légijog véget ér, ott kezdődik a Föld bolygón túl az űrjog.
Az eléggé régi, a "Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket" című, Moszkvában, Londonban és Washingtonban 1967. január 27-én aláírt szerződés kihirdetéséről szóló 1967. évi 41. törvényerejű rendelet képezi a világűrben irányadó jogi magatartások alapját.
A Szerződés alapján:
A világűr kutatását és felhasználását, beleértve a Holdat és más égitesteket, minden ország javára és érdekében kell folytatni, tekintet nélkül az országok gazdasági vagy tudományos fejlettségének szintjére, és azt, az egész emberiség közös vállalkozásának kell tekinteni.
A világűrt, beleértve a Holdat és más égitesteket, valamennyi állam az egyenlőség alapján és a nemzetközi joggal összhangban minden megkülönböztetés nélkül szabadon kutathatja és használhatja, és az égitestek minden területére a bejárás szabad.
A világűrt, beleértve a Holdat és más égitesteket, a tudományos vizsgálatok számára szabad és az államok az ilyen kutatásokban való nemzetközi együttműködést megkönnyítik és támogatják.
A világűrt, beleértve a Holdat és más égitesteket, sem a szuverenitás igényével, sem használat vagy foglalás útján, sem bármilyen más módon egyetlen nemzet sem sajátíthatja ki.
A Holdat és más égitesteket a Szerződésben részes összes államok kizárólag békés célokra használhatják.
Katonai személyeknek tudományos kutatásra vagy bármely más békés célra történő alkalmazása nincs tiltva. A Hold és más égitestek békés kutatásához szükséges bármely felszerelés vagy eszköz használata szintén megengedhető.
A világűrben és égitesteken folytatott tevékenység során bármely részes állam űrhajósai más részes államok űrhajósainak minden lehető segítséget megadnak.
A nem állami intézmények által a világűrben, így a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységhez az illető állam engedélye és folyamatos felügyelete szükséges.
A Szerződésben részes minden olyan állam, amely valamely objektumot a világűrbe, így a Holdra és más égitestekre felbocsát vagy felbocsáttat, és minden olyan részes állam, amelynek területéről vagy berendezéséről valamely objektumot felbocsátanak, nemzetközi felelősséggel tartozik azokért a károkért, amelyeket az illető objektum vagy annak alkatrészei a Szerződésben részes más államnak vagy ilyen állam természetes vagy jogi személyeinek okoznak a Földön, a légi térben vagy a világűrben, beleértve a Holdat és más égitesteket.
A világűrbe felbocsátott objektumok, így valamely égitesten leszállt vagy ott épített objektumok és alkatrészeik tulajdonjogát nem érinti az, hogy a világűrben vagy égitesten vannak vagy hogy a Földre visszatértek. Az ilyen objektumokat vagy alkatrészeiket, ha azokat a Szerződésben részes azon állam határain kívül találják meg, amelynek nyilvántartásában szerepelnek, visszaküldik az illető államnak, amely azok visszaszolgáltatása előtt az azonosító adatokat kérésre kiadni tartozik.
A Szerződésben részes államok a világűr, így a Hold és más égitestek tanulmányozását és kutatását úgy végzik, hogy elkerüljék azok káros szennyeződését, valamint a földi környezetnek Földön kívüli anyag beviteléből eredő ártalmas megváltoztatását, és ebből a célból szükség esetén megfelelő intézkedéseket hoznak.
Ha a Szerződésben részes valamely államnak oka van feltételezni, hogy az általa vagy állampolgárai által a világűrben, így a Holdon és más égitesteken tervezett tevékenység vagy kísérlet esetleg károsan befolyásolná más részes államok tevékenységét a világűr békés kutatásában és felhasználásában, beleértve a Holdat és más égitesteket, akkor az ilyen tevékenység vagy kísérlet megkezdése előtt megfelelő nemzetközi konzultációt kezd.
A Holdon és más égitesteken minden állomás, berendezés, felszerelés és űrjármű a Szerződésben részes más államok képviselői számára a viszonosság alapján nyitva áll.
A fentiekre tekintettel tehát az űrjog a világűrben és a világűrön keresztül megközelíthető égitesteken folytatott emberi tevékenység jogi alapjait szabályozza.
Természetesen az űrjog, mint új jogterület nem lehet még teljes és részletesen kimunkált, hiszen az alapjául szolgáló társadalmi és gazdasági viszonyok a szemünk láttára jönnek létre vagy alakulnak át.
Ez a ma még "vadnyugati" jogterület egyre inkább kiforrottá és részletessé válhat a következő évtizedekben, akár viharos gyorsasággal is.
