A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény hatálya a Magyarország légterében, illetve területén végzett légiközlekedésre és az azzal összefüggő tevékenységekre, a magyar légijárművel (a továbbiakban: légijármű) az ország határán kívül végzett légiközlekedésre továbbá a légiközlekedésben és az azzal összefüggő tevékenységekben a részt vevő személyekkel, a légijárművekkel, a repülőterekkel és a légiközlekedéssel kapcsolatos létesítményekkel, berendezésekkel összefüggő jogviszonyokra terjed ki.
A magyar légtér – a pilóta nélküli játék légijármű kivételével – pilóta nélküli légijárművel végrehajtott UAS-művelethez lakott terület felett eseti légtér kijelölése esetén vehető igénybe.
A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 4/B. §-a alapján jogosulatlanul veszi igénybe a magyar légteret az a pilóta nélküli légijármű, amely a légtér igénybevételére a pilóta nélküli légijármű üzemeltetésére, használatára vonatkozó jogszabályi előírásokat nem tartja meg.
A törvény 71. §-a alapján a magyar légtér a Magyarország feletti légtérnek a légiközlekedés számára – a mindenkori legfejlettebb technikai színvonal alkalmazásában alapján – fizikailag igénybe vehető magasságig terjedő része.
Alapvető kérdés a légtér és az ingatlan feletti légi tér kérdése.
A légi tér az ingatlan tulajdonosának ingatlanhasználatához szükséges tér. A légtér nem tartozik az ingatlanhoz, az a nemzeti vagyon része, amire külön szabályok vonatkoznak.
Ptk. 5:17. § [Az ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme] (1) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld feletti légi térre és a föld alatti földtestre az ingatlan hasznosítási lehetőségeinek határáig terjed.
A tulajdonos által a saját földje feletti légi térben (kvázi az ingatlan "belsejében") való drónreptetés elvileg nem tekinthető a légtér használatának a Ptk. alapján, bár az ingatlanon található drón a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény hatálya alá eshet ennek ellenére.
Álláspontom szerint a zárt, mennyezettel rendelkező helyen, egy teremben vagy fedett terület alatt sem lehet légtér a fenti definíciók alapján, mivel ezen helyek nincsenek Magyarország "felett", hanem egy ingatlanban vagy a felszín "alatt", a felszín részét képező építményekben vannak. Ilyen szempontból a légi tér is a felszín részének tűnik.
Így egy ingatlan részét képező légi térben, egy tető alatt vagy egy házban álláspontom szerint a "légtér" nem vehető igénybe, mert nincsen olyan nyílt magasság, amely Magyarország "felett" lenne.
A törvény 6. § (1) bekezdése értelmében a magyar légteret az a légijármű veheti igénybe, a) amely felségjellel és lajstromjellel, illetőleg jogszabályban meghatározott egyéb azonosító jelzéssel rendelkezik, továbbá b) amelynek vezetője a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság által kiadott szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, repülőeszköz és pilóta nélküli légijármű esetében a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel.
A törvény alapján pilóta nélküli játék légijármű a játékok biztonságáról szóló, 2009. június 18-i (EK) 2009/48 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján játéknak minősülő és 120 g maximális felszálló tömeget el nem érő, adatrögzítő eszközzel fel nem szerelt pilóta nélküli légijármű, amely a távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra eltávolodni nem képes.
Érdekes módon a törvény itt adatrögzítő eszközt említ és nem pedig kép- és hangtovábbító rendszert.
Azaz pusztán az a tény, hogy egy drón kamerával rendelkezik, önmagában eszerint úgy is értelmezhető, hogy a drón adatrögzítést önmagában nem végez. A fentiek szigorú nyelvtani elemzése alapján amennyiben az adatrögzítő eszköz nem része a drónnak, azt nem a drónnal együtt árulják vagy az nem található a drón belsejében, akkor a drón ezen magyarázat szerint esetleg adatrögzítő eszközzel sincsen felszerelve, bár képtovábbító eszköz be lehet építve a belsejébe.
Az 1995. évi XCVII. törvény 17. §-a szerint a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet a repülőeszközökről, a pilóta nélküli játék légijármű kivételével a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről, valamint pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartókról. A repülőeszköz és pilóta nélküli légijármű-rendszer – a pilóta nélküli játék légijármű kivételével – akkor veheti igénybe a magyar légteret, ha a légiközlekedési hatóság nyilvántartásba vette.
A fenti szabály alapján amennyiben egy drón sohasem veszi igénybe a magyar légteret, akkor elvileg a nyilvántartásba vétel logikája nem teljesen érthető.
A hatósági nyilvántartás célja ugyanis egyértelműen a magyar légtérben közlekedő pilóta nélküli légijárművek ellenőrzése, nem pedig az országban található összes drón nyilvántartásba vétele.
A jogszabály alapján például a kereskedelmi raktárokban lévő, eladásra váró drónok külön nyilvántartásba vétele is homályosnak tűnik. Vagy ez alapján egy javítás alatt álló drón belső térben való röptetése is nyilvántartásba vételt igényel a javító részéről?
Ha egy drón ugyanis sohasem veszi igénybe a magyar légteret, akkor megsérteni sem tudja a légtérben való közlekedés szabályait és így a légtérben való üzemeltetés szabályai nem értelmezhetőek a tekintetében (ki sem terjednek rá elvileg).
Ezt erősíti meg a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 6. § (1) bekezdése is, mely szerint:
"A magyar légteret az a légijármű veheti igénybe, a) amely felségjellel és lajstromjellel, illetőleg jogszabályban meghatározott egyéb azonosító jelzéssel rendelkezik, továbbá b) amelynek vezetője a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság által kiadott szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, repülőeszköz és pilóta nélküli légijármű esetében a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel."
A törvény 17.§ (2) bekezdésének azon fordulata, mely szerint a drón (a pilóta nélküli légijármű-rendszer) akkor veheti igénybe a magyar légteret, ha a légiközlekedési hatóság nyilvántartásba vette, ugyancsak arra utal, hogy a nyilvántartásba vétel nem a drón puszta tulajdonlásához, hanem annak légtérben való használatához kötődik.
Természetesen a fenti fejtegetésektől függetlenül a légtér nyilvántartás nélküli igénybe vétele és a drón légtérben való jogellenes üzemeltetése jogkövetkezményekkel jár és így tilos!
