Adásvételi szerződés megkötése képviselő útján

Adásvételi szerződést nem csak a jogi személy arra jogszerűen felhatalmazott képviselője köthet, hanem egy természetes személy által jogszerűen meghatalmazott másik természetes személy is.

A Polgári Törvénykönyv alapján más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat.

Ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja. Vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője. A képviselt nem támadhatja meg a jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről tudott.

A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni. 

A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. A meghatalmazás visszavonásig érvényes.

A meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis. A meghatalmazás korlátozása és visszavonása harmadik személy irányában akkor hatályos, ha arról tudott vagy tudnia kellett. Meghatalmazás alapján cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy is képviselhet.

Ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti. A képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek.

Az ingatlan adásvétele esetén a meghatalmazáshoz ügyvéd által ellenjegyzett vagy közokiratba foglalt forma kell.

A meghatalmazás tartalmi kellékei általában a meghatalmazott és meghatalmazó személyes adatai, az ingatlan pontos megjelölése és az adásvételi szerződés megkötésére vonatkozó meghatalmazás.

Ha rendelkezésre áll, akkor szükséges továbbá a vevő és a vételár megjelölése is.

Az ügyvédi eljárás során kiemelkedően fontos a meghatalmazó és a meghatalmazott személyének a leellenőrzése, pontos azonosítása, az ellenjegyzés szigorú szabályainak a figyelembe vétele, továbbá a pénzmosás elleni törvényi rendelkezések fokozott betartása.

Szükséges megemlíteni, hogy ingatlanra vonatkozó bizományi szerződést érvényesen nem lehet kötni. Bizományi szerződés alapján a bizományos a megbízó javára a saját nevében ingó dologra adásvételi szerződés kötésére, a megbízó a díj megfizetésére köteles. Ugyanakkor semmis a bizományi szerződés, ha annak alapján a bizományos ingatlan tulajdonjogának a megszerzésére köteles.

Rémhírterjesztés különleges jogrend idején

A koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 10. § (2) bekezdése alapján "A Btk. 337. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „337. § (1) Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a  közveszély színhelyén alkalmas az  emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”.

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) alapján "A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok" 54. cikk arról rendelkezik, hogy "(1) Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása – a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)–(6) bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével – felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható. (2) Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. (3) A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. (4) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.".

Először is le kell szögezni, hogy a bírálat, a kritika és a véleménynyilvánítás sohasem tényállítás.

A tényállítás egy közlés, aminek a tárgya valamiféle múltban vagy a jelenben létező fizikai esemény vagy történés. 

A valótlan tény állítása/híresztelése ennélfogva annak a hamis állítása, hogy a múltban vagy a jelenben egy fizikai esemény vagy történés létezett, pl. X esemény vagy Y történés megtörtént, miközben ez nem igaz. A való tény elferdítése a múltban vagy a jelenben létező fizikai eseményből vagy történésből kiindulva azok létezését elferdítve megváltoztatja, kicsavarja oly mértékben, hogy az már nem lesz azonos a való tény puszta állításával, leírásával.

Az Alkotmánybíróság 13/2014. (IV. 18.) AB határozata alapján a közügyek megvitatása eltérő mérce alá esik. E körben vizsgálni kell a közlés módját, körülményeit, a vélemény tárgyát, kontextusát, értékelni szükséges a kijelentés tartalmát, stílusát, illetve a közlés aktualitását, valamint célját.

A véleménynyilvánítás szabadsága nem védi az öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső közléseket, amelyek célja a puszta megalázás, illetve a bántó vagy sértő kifejezések használata, vagy más jogsérelem okozása.

Hogy egy közlés értékítéletnek vagy tényállításnak minősül, ugyancsak eldönthető. Az értékítéletek közös sajátossága, hogy igazságtartalmuk nem ellenőrizhető és nem igazolható. A közhatalom, illetve a közhatalmat gyakorlók ellenőrzése és a közvélemény tájékoztatása, figyelmének felhívása érdekében bizonyos fokú túlzást, provokációt is magukban foglalhatnak.

Ennélfogva a társadalmilag megengedett mértékű, a közhatalmat gyakorlók ellenőrzése és a közvélemény tájékoztatása, figyelmének felhívása érdekében tett provokáló jellegű értékítélet, bírálat, kritika és véleménynyilvánítás sem tényállítás.

A rémhírterjesztés nem valósulhat meg, ha az nem függ össze a közveszéllyel, továbbá akkor sem, ha az nem alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére.

Különleges jogrend esetén ugyancsak fontos, hogy a valótlan tény állítása és a valós tény elferdítése alkalmas legyen arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, mert ezek hiányában nem alkalmas a cselekmény az elkövetésre.