A koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 10. § (2) bekezdése alapján "A Btk. 337. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „337. § (1) Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”.
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) alapján "A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok" 54. cikk arról rendelkezik, hogy "(1) Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása – a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)–(6) bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével – felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható. (2) Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. (3) A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. (4) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.".
Először is le kell szögezni, hogy a bírálat, a kritika és a véleménynyilvánítás sohasem tényállítás.
A tényállítás egy közlés, aminek a tárgya valamiféle múltban vagy a jelenben létező fizikai esemény vagy történés.
A valótlan tény állítása/híresztelése ennélfogva annak a hamis állítása, hogy a múltban vagy a jelenben egy fizikai esemény vagy történés létezett, pl. X esemény vagy Y történés megtörtént, miközben ez nem igaz. A való tény elferdítése a múltban vagy a jelenben létező fizikai eseményből vagy történésből kiindulva azok létezését elferdítve megváltoztatja, kicsavarja oly mértékben, hogy az már nem lesz azonos a való tény puszta állításával, leírásával.
Az Alkotmánybíróság 13/2014. (IV. 18.) AB határozata alapján a közügyek megvitatása eltérő mérce alá esik. E körben vizsgálni kell a közlés módját, körülményeit, a vélemény tárgyát, kontextusát, értékelni szükséges a kijelentés tartalmát, stílusát, illetve a közlés aktualitását, valamint célját.
A véleménynyilvánítás szabadsága nem védi az öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső közléseket, amelyek célja a puszta megalázás, illetve a bántó vagy sértő kifejezések használata, vagy más jogsérelem okozása.
Hogy egy közlés értékítéletnek vagy tényállításnak minősül, ugyancsak eldönthető. Az értékítéletek közös sajátossága, hogy igazságtartalmuk nem ellenőrizhető és nem igazolható. A közhatalom, illetve a közhatalmat gyakorlók ellenőrzése és a közvélemény tájékoztatása, figyelmének felhívása érdekében bizonyos fokú túlzást, provokációt is magukban foglalhatnak.
Ennélfogva a társadalmilag megengedett mértékű, a közhatalmat gyakorlók ellenőrzése és a közvélemény tájékoztatása, figyelmének felhívása érdekében tett provokáló jellegű értékítélet, bírálat, kritika és véleménynyilvánítás sem tényállítás.
A rémhírterjesztés nem valósulhat meg, ha az nem függ össze a közveszéllyel, továbbá akkor sem, ha az nem alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére.
Különleges jogrend esetén ugyancsak fontos, hogy a valótlan tény állítása és a valós tény elferdítése alkalmas legyen arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, mert ezek hiányában nem alkalmas a cselekmény az elkövetésre.
