A fizetési meghagyás a nem vitatott pénzkövetelések gyors és hatékony érvényesítésének egy viszonylag egyszerű eszköze.
Amennyiben egy természetes személy vagy egy jogképes szervezet lejárt, harminc millió forintnál nem nagyobb és nem alapvető munkajogi jellegű jogvitával terhelt követelésből eredő pénzösszeggel tartozik valaki másnak, akkor az összeg behajtásának egyik legeredményesebb módszere a fizetési meghagyás lehet.
Általában - néhány kivétellel - csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a polgári perrendtartás pertárgy érték meghatározására vonatkozó szabályai szerint számított összege a hárommillió forintot nem haladja meg,
Általában - néhány kivétellel - csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a polgári perrendtartás pertárgy érték meghatározására vonatkozó szabályai szerint számított összege a hárommillió forintot nem haladja meg,
A fizetési meghagyás nem egyszerű fizetési felszólítás, hanem egy polgári nemperes eljárás, amelyet kérelemre a közjegyző folytat le.
Sok esetben a kapott fizetési meghagyást a címzettek egyszerű fizetési felszólításnak tekintik és nem törődnek az abban szereplő 15 napos ellentmondási idővel. Ez komoly gondot okozhat, mivel ha a követelés jogalapja mégsem áll fenn, a 15 napon túl már jogerőssé vált fizetési meghagyással szemben legfeljebb a határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelem terjeszthető elő. Nem önhibából eredő okok miatt utólag felbukkant új bizonyítékok esetén perújítás kezdeményezhető.
Ha a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek
A 15 napon belüli ellentmondás esetén, amennyiben a fizetési meghagyás megtámadása következik be, akkor a kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás – az ellentmondással érintett részben – perré alakul át.
A fizetési meghagyásos közjegyzői eljárásban a jogi képviselet nem kötelező és a jogi képviselő által nem képviselt fél a beadványát bármelyik közjegyzőnél szóban is előterjesztheti. A perré alakulást követően a közjegyző a felhívásban tájékoztatja a jogosultat arról, ha a perben a jogi képviselet kötelező és a keresetet tartalmazó iratot jogi képviselő közreműködése útján köteles előterjeszteni.
A nagyobb összegű vagy ismétlődő, nehezen eldönthető jogalappal rendelkező, bonyolult jogviszonyból eredő, komoly jogi problémákat felvető fizetési meghagyások esetében az ügyvéd igénybevétele hosszabb távon kifizetődőbb lehet, mint egy ismeretlen kimenetelű - esetleg vesztes és költségekkel járó - per vagy a sorozatos önkéntes fizetés bevállalása a jogalap részletes kivizsgálása nélkül.
