A drón jellegű pilóta nélküli légijárművek repülési szabályai

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény hatálya a Magyarország légterében, illetve területén végzett légiközlekedésre és az azzal összefüggő tevékenységekre, a magyar légijárművel (a továbbiakban: légijármű) az ország határán kívül végzett légiközlekedésre továbbá a légiközlekedésben és az azzal összefüggő tevékenységekben a részt vevő személyekkel, a légijárművekkel, a repülőterekkel és a légiközlekedéssel kapcsolatos létesítményekkel, berendezésekkel összefüggő jogviszonyokra terjed ki.

A magyar légtér – a pilóta nélküli játék légijármű kivételével – pilóta nélküli légijárművel végrehajtott UAS-művelethez lakott terület felett eseti légtér kijelölése esetén vehető igénybe.

A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 4/B. §-a alapján jogosulatlanul veszi igénybe a magyar légteret az a pilóta nélküli légijármű, amely a légtér igénybevételére a pilóta nélküli légijármű üzemeltetésére, használatára vonatkozó jogszabályi előírásokat nem tartja meg.

A törvény 71. §-a alapján a magyar légtér a Magyarország feletti légtérnek a légiközlekedés számára – a mindenkori legfejlettebb technikai színvonal alkalmazásában alapján – fizikailag igénybe vehető magasságig terjedő része.

Alapvető kérdés a légtér és az ingatlan feletti légi tér kérdése.

A légi tér az ingatlan tulajdonosának ingatlanhasználatához szükséges tér. A légtér nem tartozik az ingatlanhoz, az a nemzeti vagyon része, amire külön szabályok vonatkoznak.

Ptk. 5:17. § [Az ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme] (1) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld feletti légi térre és a föld alatti földtestre az ingatlan hasznosítási lehetőségeinek határáig terjed.

A tulajdonos által a saját földje feletti légi térben (kvázi az ingatlan "belsejében") való drónreptetés elvileg nem tekinthető a légtér használatának a Ptk. alapján, bár az ingatlanon található drón a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény hatálya alá eshet ennek ellenére.

Álláspontom szerint a zárt, mennyezettel rendelkező helyen, egy teremben vagy fedett terület alatt sem lehet légtér a fenti definíciók alapján, mivel ezen helyek nincsenek Magyarország "felett", hanem egy ingatlanban vagy a felszín "alatt", a felszín részét képező építményekben vannak. Ilyen szempontból a légi tér is a felszín részének tűnik.

Így egy ingatlan részét képező légi térben, egy tető alatt vagy egy házban álláspontom szerint a "légtér" nem vehető igénybe, mert nincsen olyan nyílt magasság, amely Magyarország "felett" lenne.

A törvény 6. § (1) bekezdése értelmében a magyar légteret az a légijármű veheti igénybe, a) amely felségjellel és lajstromjellel, illetőleg jogszabályban meghatározott egyéb azonosító jelzéssel rendelkezik, továbbá b) amelynek vezetője a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság által kiadott szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, repülőeszköz és pilóta nélküli légijármű esetében a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel.

A törvény alapján pilóta nélküli játék légijármű a játékok biztonságáról szóló, 2009. június 18-i (EK) 2009/48 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján játéknak minősülő és 120 g maximális felszálló tömeget el nem érő, adatrögzítő eszközzel fel nem szerelt pilóta nélküli légijármű, amely a távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra eltávolodni nem képes.

Érdekes módon a törvény itt adatrögzítő eszközt említ és nem pedig kép- és hangtovábbító rendszert.

Azaz pusztán az a tény, hogy egy drón kamerával rendelkezik, önmagában eszerint úgy is értelmezhető, hogy a drón adatrögzítést önmagában nem végez. A fentiek szigorú nyelvtani elemzése alapján amennyiben az adatrögzítő eszköz nem része a drónnak, azt nem a drónnal együtt árulják vagy az nem található a drón belsejében, akkor a drón ezen magyarázat szerint esetleg adatrögzítő eszközzel sincsen felszerelve, bár képtovábbító eszköz be lehet építve a belsejébe.

Az 1995. évi XCVII. törvény 17. §-a szerint a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet a repülőeszközökről, a pilóta nélküli játék légijármű kivételével a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről, valamint pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartókról. A repülőeszköz és pilóta nélküli légijármű-rendszer – a pilóta nélküli játék légijármű kivételével – akkor veheti igénybe a magyar légteret, ha a légiközlekedési hatóság nyilvántartásba vette.

A fenti szabály alapján amennyiben egy drón sohasem veszi igénybe a magyar légteret, akkor elvileg a nyilvántartásba vétel logikája nem teljesen érthető.

A hatósági nyilvántartás célja ugyanis egyértelműen a magyar légtérben közlekedő pilóta nélküli légijárművek ellenőrzése, nem pedig az országban található összes drón nyilvántartásba vétele.

A jogszabály alapján például a kereskedelmi raktárokban lévő, eladásra váró drónok külön nyilvántartásba vétele is homályosnak tűnik. Vagy ez alapján egy javítás alatt álló drón belső térben való röptetése is nyilvántartásba vételt igényel a javító részéről?

Ha egy drón ugyanis sohasem veszi igénybe a magyar légteret, akkor megsérteni sem tudja a légtérben való közlekedés szabályait és így a légtérben való üzemeltetés szabályai nem értelmezhetőek a tekintetében (ki sem terjednek rá elvileg).

Ezt erősíti meg a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 6. § (1) bekezdése is, mely szerint:

"A magyar légteret az a légijármű veheti igénybe, a) amely felségjellel és lajstromjellel, illetőleg jogszabályban meghatározott egyéb azonosító jelzéssel rendelkezik, továbbá b) amelynek vezetője a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság által kiadott szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, repülőeszköz és pilóta nélküli légijármű esetében a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel."

A törvény 17.§ (2) bekezdésének azon fordulata, mely szerint a drón (a pilóta nélküli légijármű-rendszer) akkor veheti igénybe a magyar légteret, ha a légiközlekedési hatóság nyilvántartásba vette, ugyancsak arra utal, hogy a nyilvántartásba vétel nem a drón puszta tulajdonlásához, hanem annak légtérben való használatához kötődik.

Természetesen a fenti fejtegetésektől függetlenül a légtér nyilvántartás nélküli igénybe vétele és a drón légtérben való jogellenes üzemeltetése jogkövetkezményekkel jár és így tilos!

Az űrjog, mint egyre inkább hétköznapivá váló jogterület

Bár egy évszázaddal ezelőtt még jórészt elképzelhetetlennek tűnt, de ma már mindennaposnak tekinthető a műholdak fellövése, azok vállalkozások általi felhasználása vagy az űrturizmus. A Naprendszer szinte minden égitestét felderítettük és a jelentősebb bolygók közelében emberi eredetű űreszközök jártak.

Az elmúlt tíz évben, főleg az Egyesült Államokban lévő magánvállalkozások segítségével az állami finanszírozású, nonprofit jellegű, közcélú űrkutatás lassan átváltozott egy kereskedelmi jellegű gazdasági tevékenységgé. Teljesen reális lehetőségként merül fel ma már a légi járművek más bolygókon való üzemeltetése, a tartós bázisok létesítése a Holdon és a Marson, vagy az üzleti célú bolygóközi emberi tevékenység megvalósítása. Hamarosan megkezdődhet például a Naprendszer más égitestjein folytatott gazdasági célú bányászat előkészítése is.

De elég a műholdas kapcsolatokat felhasználó internetet példának állítani: a világűr ma már szinte minden ember életét közvetlenül befolyásolja, azaz egyre több ember fog valamiféle jogi kapcsolatba kerülni a világűrrel.

Mi a világűr és hol kezdődik?

Egyszerű válaszként azt lehetne mondani, hogy a világűr ott kezdődik, ahol a Föld bolygó és az azzal összefüggő felszíni és légi tevékenység véget ér.

Általában a Kármán-vonalat tekintik a világűr határának, amely megközelítőleg 100 km-es magasságban van. A Kármán-vonal a légi járművek korlátjain alapul, ugyanis ezen magasság felett már azok nem tudnak a felhajtóerő segítségével repülni. Ahol tehát a légijog véget ér, ott kezdődik a Föld bolygón túl az űrjog.

Az eléggé régi, a "Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket" című, Moszkvában, Londonban és Washingtonban 1967. január 27-én aláírt szerződés kihirdetéséről szóló 1967. évi 41. törvényerejű rendelet képezi a világűrben irányadó jogi magatartások alapját.

A Szerződés alapján:

A világűr kutatását és felhasználását, beleértve a Holdat és más égitesteket, minden ország javára és érdekében kell folytatni, tekintet nélkül az országok gazdasági vagy tudományos fejlettségének szintjére, és azt, az egész emberiség közös vállalkozásának kell tekinteni.

A világűrt, beleértve a Holdat és más égitesteket, valamennyi állam az egyenlőség alapján és a nemzetközi joggal összhangban minden megkülönböztetés nélkül szabadon kutathatja és használhatja, és az égitestek minden területére a bejárás szabad.

A világűrt, beleértve a Holdat és más égitesteket, a tudományos vizsgálatok számára szabad és az államok az ilyen kutatásokban való nemzetközi együttműködést megkönnyítik és támogatják.

A világűrt, beleértve a Holdat és más égitesteket, sem a szuverenitás igényével, sem használat vagy foglalás útján, sem bármilyen más módon egyetlen nemzet sem sajátíthatja ki.

A Holdat és más égitesteket a Szerződésben részes összes államok kizárólag békés célokra használhatják. 

Katonai személyeknek tudományos kutatásra vagy bármely más békés célra történő alkalmazása nincs tiltva. A Hold és más égitestek békés kutatásához szükséges bármely felszerelés vagy eszköz használata szintén megengedhető.

A világűrben és égitesteken folytatott tevékenység során bármely részes állam űrhajósai más részes államok űrhajósainak minden lehető segítséget megadnak.

A nem állami intézmények által a világűrben, így a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységhez az illető állam engedélye és folyamatos felügyelete szükséges. 

A Szerződésben részes minden olyan állam, amely valamely objektumot a világűrbe, így a Holdra és más égitestekre felbocsát vagy felbocsáttat, és minden olyan részes állam, amelynek területéről vagy berendezéséről valamely objektumot felbocsátanak, nemzetközi felelősséggel tartozik azokért a károkért, amelyeket az illető objektum vagy annak alkatrészei a Szerződésben részes más államnak vagy ilyen állam természetes vagy jogi személyeinek okoznak a Földön, a légi térben vagy a világűrben, beleértve a Holdat és más égitesteket.

A világűrbe felbocsátott objektumok, így valamely égitesten leszállt vagy ott épített objektumok és alkatrészeik tulajdonjogát nem érinti az, hogy a világűrben vagy égitesten vannak vagy hogy a Földre visszatértek. Az ilyen objektumokat vagy alkatrészeiket, ha azokat a Szerződésben részes azon állam határain kívül találják meg, amelynek nyilvántartásában szerepelnek, visszaküldik az illető államnak, amely azok visszaszolgáltatása előtt az azonosító adatokat kérésre kiadni tartozik.

A Szerződésben részes államok a világűr, így a Hold és más égitestek tanulmányozását és kutatását úgy végzik, hogy elkerüljék azok káros szennyeződését, valamint a földi környezetnek Földön kívüli anyag beviteléből eredő ártalmas megváltoztatását, és ebből a célból szükség esetén megfelelő intézkedéseket hoznak. 

Ha a Szerződésben részes valamely államnak oka van feltételezni, hogy az általa vagy állampolgárai által a világűrben, így a Holdon és más égitesteken tervezett tevékenység vagy kísérlet esetleg károsan befolyásolná más részes államok tevékenységét a világűr békés kutatásában és felhasználásában, beleértve a Holdat és más égitesteket, akkor az ilyen tevékenység vagy kísérlet megkezdése előtt megfelelő nemzetközi konzultációt kezd. 

A Holdon és más égitesteken minden állomás, berendezés, felszerelés és űrjármű a Szerződésben részes más államok képviselői számára a viszonosság alapján nyitva áll. 

A fentiekre tekintettel tehát az űrjog a világűrben és a világűrön keresztül megközelíthető égitesteken folytatott emberi tevékenység jogi alapjait szabályozza.

Természetesen az űrjog, mint új jogterület nem lehet még teljes és részletesen kimunkált, hiszen az alapjául szolgáló társadalmi és gazdasági viszonyok a szemünk láttára jönnek létre vagy alakulnak át.  

Ez a ma még "vadnyugati" jogterület egyre inkább kiforrottá és részletessé válhat a következő évtizedekben, akár viharos gyorsasággal is.

A kriptovaluták főbb jellemzői és jogi szabályozása

A kriptovaluta egy speciális, digitális formában létező de facto csere- és fizetőeszköz.

A kriptovaluta értékét az adja, hogy eleve véges mennyiségűre van tervezve. Ez a volumen kibocsátásának a csökkenése útján valósul meg.

A kriptovaluta értékét a véges elérhető mennyiségen túlmenően a csalás elleni célt szolgáló, nyílt forráskódú blokklánc biztosítja. A kriptovalutát nem lehet tetszés szerint sokszorozni vagy egyoldalúan manipulálni, mert a decentralizált ellenőrzés ezt lehetetlenné teszi. 

A blokklánc a legtöbb kriptovaluta legfontosabb biztonsági technológiája. Lényegileg egy olyan decentralizált, hálózatos jellegű adatbázisról van szó tehát, amely titkosítási módszerekkel követi a kriptovaluta változását. A blokkokból álló tranzakciós bejegyzések elosztott főkönyvi technológiát használnak a kriptovaluta-közösségen belül. A változásokat nem lehet többé törölni, azok visszakövethető "láncot" alkotnak.

A kriptovaluta jórészt védett a csalás vagy a nemzetállami intézkedések ellen, mert nincsen fizikai vagy infrastrukturális központja vagy anyagi formája, továbbá közösségi hitelesítésen nyugszik, amely közösség globális jellegű. Ennélfogva a kriptovaluta létezése az internet működéséhez és elérhetőségéhez van kötve.

A kriptovaluták értékét a kereslet és a kínálat szabályozza.

Közgazdasági szempontból sokan piramisjátéknak tekintik, mivel nincsen mögötte tényleges gazdasági háttér vagy tartalék, az értékét a "játékban" résztvevők mennyisége és lelkesedése, aktivitása határozza meg.

A kriptovaluták rengeteg energiát emésztenek fel a számítási műveletek miatt, amely környezetvédelmi és klíma szempontból aggasztó lehet.

Az első és legsikeresebb kriptovaluta a bitcoin, amely 2009-ben jelent meg.

A kriptovaluták nem teljesen védettek a visszaélésekkel szemben, mert a digitális kulcsok megszerzése révén a felhasználók digitális pénztárcáiból ellophatóak. Ugyanakkor a blokklánc technológia és a használók állandó felügyelő magatartása az egész rendszer kisajátítását vagy kompromittálását nagyrészt lehetetlenné teszi jelenleg. 

A digitális kulcsok elvesztése, ellopása, megsemmisülése (például a számítógép hardver hibája miatt) hatalmas károkat okozhat. A webes alakú digitális pénztárcákon túlmenően a hardver alapú digitális pénztárcák biztonságosabbnak lehetnek. A digitális pénztárcák biztonsági másolatának a hiánya további veszélyeket rejt magában. Több személyt igénylő jóváhagyáshoz is lehet kötni a tranzakciókat, amelyek a visszaéléséket megnehezítik.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) bekezdése értelmében: "E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában...16. elektronikus pénz: az elektronikus pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt - ideértve a mágneses tárolást is - összeg, amelyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is elfogad, ide nem értve a (4) bekezdés k) pontja szerinti eszközön tárolt vagy l) pontjában rögzített fizetési műveletre használt értéket;..."

A törvény úgy rendelkezik, hogy "3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában:...e) elektronikus pénz kibocsátása,".

Ugyanakkor a kriptovaluták a fentiek ellenére nem kategorizáltak egyértelműen a magyar jogrendszerben. 

Polgári jogi szempontból kellő egyértelműséggel nem lehet őket sehová sem illeszteni, például nem minősülnek dematerializált értékpapírnak. Mivel nincsenek szabályozva vagyoni értékű jogként, ezen jellegük is bizonytalan polgári jogilag. Nem árucikkek és nem szerzői jogi igények.  

Az Európai Központi Bank virtuális devizákról szóló 2012. évi jelentése szerint a virtuális deviza szabályozatlan, digitális pénzfajta. Kibocsátói a fejlesztők, akik ellenőrzik azt, és egy virtuális közösség tagjai tartják egyező akarattal fenn.

Ugyan a kriptovaluták részben pénz módjára viselkednek, de fizetésre használható virtuális eszközök mindössze. Dolognak vagy szerződés alapján kezelt pénzeszköznek nem minősíthetőek, követelés és vagyoni értékű jog jellegük pedig bizonytalan. Vagyonelem jellegük viszont lehetővé teszi azt, hogy vagyonelkobzás alá essenek.

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 315.§-a alapján a kriptovaluták digitális kulcsai elvileg lefoglalhatóak.

Az elektronikus adat lefoglalása és a megőrzésére kötelezés

Be. 315. § (1) Az elektronikus adat lefoglalását

a) az elektronikus adatról másolat készítésével,

b) az elektronikus adat áthelyezésével,

c) az azt tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó teljes tartalmáról történő másolat készítésével,

d) az azt tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó lefoglalásával, vagy

e) jogszabályban meghatározott más módon lehet végrehajtani.

(2) A fizetésre használt elektronikus adat lefoglalását úgy is végre lehet hajtani, hogy az elektronikus adattal olyan műveletet végeznek, amely az érintettnek az elektronikus adat által kifejezett vagyoni érték feletti rendelkezési lehetőségét megakadályozza.

(3) Az elektronikus adatként létező irat lefoglalására a 313-314. § rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az elektronikus adat lefoglalását úgy kell végrehajtani, hogy az a büntetőeljárás céljából szükségtelen elektronikus adatra lehetőleg ne terjedjen ki, illetve az ilyen elektronikus adatot a lefoglalás a legrövidebb ideig érintse.

(5) Az elektronikus adatot tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó akkor foglalható le, ha

a) az elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá esik,

b) az tárgyi bizonyítási eszközként bír jelentőséggel, vagy

c) a bizonyítás érdekében az abban tárolt, előre meg nem határozható vagy jelentős mennyiségű elektronikus adat átvizsgálására van szükség.

(6) Ha ez az eljárás érdekét nem veszélyezteti, információs rendszer vagy adathordozó lefoglalása esetén az elektronikus adattal rendelkezni jogosult kérésére másolatot kell készíteni az általa megjelölt elektronikus adatról.

Érdemes megemlíteni, hogy ma már több ezer kriptovaluta létezik, amely a fenti szabályozási és infrastukturális jellegre tekintettel némileg még mindig "vadnyugati" ízt kölcsönöz ezen virtuális vagyonelemnek.

Ugyanakkor egyes adatok szerint csaknem 300 milliárd forintot is elérheti ezen vagyonelemek összege Magyarországon.

2022-től a kriptovaluták adózásának rendezése várható.

Az ingatlan-nyilvántartás néhány alapszabályáról

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények nyilvános és közhiteles nyilvántartása. Az ingatlannyilvántartás tartalmazza az ingatlanoknak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait. Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja.

Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, vagy ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó az ingatlan-nyilvántartásban széljegyzett kérelmek kapcsán a folyamatban lévő eljárás tényére és tárgyára is.

Az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy feljegyzett tény fennáll, és az az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. Az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog vagy tény nem áll fenn.

Nem tekinthető jóhiszeműnek az a jogot szerző vagy a jóhiszeműség védelme alá eső egyéb cselekményt végző személy, aki jogának szerzésekor vagy a cselekmény véghezvitelének időpontjában az ingatlan-nyilvántartás tartalmának helytelenségéről vagy az ingatlan-nyilvántartásban jogosultként bejegyzett személy jogának korlátozottságáról tudott vagy akinek arról tudnia kellett.

Az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor.

Ingatlan tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

Törvényben meghatározott egyes jogok keletkezése, módosulása és megszűnése az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapra történő bejegyzéssel megy végbe. 

A jogátruházásról kiállított okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, a jogalapításról kiállított okiraton alapuló bejegyzés pedig a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, telki szolgalmi jogot és jelzálogjogot.

Törvényben meghatározott egyes jogok bejegyzésének és jogilag jelentős tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem érvényesítheti. Törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza vagy feltételessé teszi.

Az ingatlanra bejegyzett jogok ingatlan-nyilvántartási sorrendjét (a továbbiakban: rangsor) a bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontok határozzák meg.  Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését a jogszabályban meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre vagy megkeresés alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba átvezetni. A kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságnál kell benyújtani. 

A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet, az ügyvédi irodát, a kamarai jogtanácsost és a felek képviseletében eljáró közjegyzőt.

Az okiratnak – ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson – tartalmaznia kell az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét és személyi azonosítóját, a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, statisztikai azonosítóját, székhelyét, a bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát, jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, illetve belső egyházi jogi személy esetében nyilvántartási számát, az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot, a jog vagy tény pontos megjelölését, a jogváltozás jogcímét, az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő – feltétlen és visszavonhatatlan – nyilatkozatát, továbbá a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát.

A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha a nyilatkozattevő az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy két, az okiraton névvel és lakcímmel – vagy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott esetben névvel és a munkáltató címével (székhelyével, telephelyével, fióktelepével), valamint a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány típusával és számával – megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el.

Továbbá vagylagos feltétel az, hogy az okiratot a közjegyző készítette, vagy az okiratot ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos ellenjegyzéssel látta el, továbbá, ha az okiratot a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, de az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra vagy feljegyezhető tényre ügyleti képességgel rendelkező szervezet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták, továbbá a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza.

A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, eladási jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, kamarai jogtanácsos, vagy a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve.

A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett vagy közokiratba foglalt, a külön jogszabályban meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező okmányon elkészített, és hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés bejegyzés alapjául akkor szolgálhat, ha annak eredeti példányán szerepel a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásáról szóló záradék. 

Jogi személynek, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a bejegyzési kérelemhez a képviseleti jogának igazolására cégkivonat, cégmásolat vagy bírósági nyilvántartási adatokról szóló kivonat 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. § (1) bekezdés i) pontja szerinti közjegyzői tanúsítványt a cégbíróság vagy a törvényszék által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról, vagy – külföldi jogi személy, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró jogi személyiséggel nem rendelkező külföldi szervezet esetében – a rá irányadó jog szerinti okiratot, és – cég esetében – közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányt vagy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban készített és a közreműködő ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintát kell csatolnia.

A beadványok rangsora valamennyi érdekelt közokiratba, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba vagy olyan magánokiratba foglalt hozzájárulása alapján változtatható meg, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja.

Adásvételi szerződés megkötése képviselő útján

Adásvételi szerződést nem csak a jogi személy arra jogszerűen felhatalmazott képviselője köthet, hanem egy természetes személy által jogszerűen meghatalmazott másik természetes személy is.

A Polgári Törvénykönyv alapján más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat.

Ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja. Vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője. A képviselt nem támadhatja meg a jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről tudott.

A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni. 

A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. A meghatalmazás visszavonásig érvényes.

A meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis. A meghatalmazás korlátozása és visszavonása harmadik személy irányában akkor hatályos, ha arról tudott vagy tudnia kellett. Meghatalmazás alapján cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy is képviselhet.

Ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti. A képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek.

Az ingatlan adásvétele esetén a meghatalmazáshoz ügyvéd által ellenjegyzett vagy közokiratba foglalt forma kell.

A meghatalmazás tartalmi kellékei általában a meghatalmazott és meghatalmazó személyes adatai, az ingatlan pontos megjelölése és az adásvételi szerződés megkötésére vonatkozó meghatalmazás.

Ha rendelkezésre áll, akkor szükséges továbbá a vevő és a vételár megjelölése is.

Az ügyvédi eljárás során kiemelkedően fontos a meghatalmazó és a meghatalmazott személyének a leellenőrzése, pontos azonosítása, az ellenjegyzés szigorú szabályainak a figyelembe vétele, továbbá a pénzmosás elleni törvényi rendelkezések fokozott betartása.

Szükséges megemlíteni, hogy ingatlanra vonatkozó bizományi szerződést érvényesen nem lehet kötni. Bizományi szerződés alapján a bizományos a megbízó javára a saját nevében ingó dologra adásvételi szerződés kötésére, a megbízó a díj megfizetésére köteles. Ugyanakkor semmis a bizományi szerződés, ha annak alapján a bizományos ingatlan tulajdonjogának a megszerzésére köteles.

Rémhírterjesztés különleges jogrend idején

A koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 10. § (2) bekezdése alapján "A Btk. 337. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „337. § (1) Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a  közveszély színhelyén alkalmas az  emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”.

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) alapján "A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok" 54. cikk arról rendelkezik, hogy "(1) Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása – a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)–(6) bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével – felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható. (2) Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. (3) A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. (4) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.".

Először is le kell szögezni, hogy a bírálat, a kritika és a véleménynyilvánítás sohasem tényállítás.

A tényállítás egy közlés, aminek a tárgya valamiféle múltban vagy a jelenben létező fizikai esemény vagy történés. 

A valótlan tény állítása/híresztelése ennélfogva annak a hamis állítása, hogy a múltban vagy a jelenben egy fizikai esemény vagy történés létezett, pl. X esemény vagy Y történés megtörtént, miközben ez nem igaz. A való tény elferdítése a múltban vagy a jelenben létező fizikai eseményből vagy történésből kiindulva azok létezését elferdítve megváltoztatja, kicsavarja oly mértékben, hogy az már nem lesz azonos a való tény puszta állításával, leírásával.

Az Alkotmánybíróság 13/2014. (IV. 18.) AB határozata alapján a közügyek megvitatása eltérő mérce alá esik. E körben vizsgálni kell a közlés módját, körülményeit, a vélemény tárgyát, kontextusát, értékelni szükséges a kijelentés tartalmát, stílusát, illetve a közlés aktualitását, valamint célját.

A véleménynyilvánítás szabadsága nem védi az öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső közléseket, amelyek célja a puszta megalázás, illetve a bántó vagy sértő kifejezések használata, vagy más jogsérelem okozása.

Hogy egy közlés értékítéletnek vagy tényállításnak minősül, ugyancsak eldönthető. Az értékítéletek közös sajátossága, hogy igazságtartalmuk nem ellenőrizhető és nem igazolható. A közhatalom, illetve a közhatalmat gyakorlók ellenőrzése és a közvélemény tájékoztatása, figyelmének felhívása érdekében bizonyos fokú túlzást, provokációt is magukban foglalhatnak.

Ennélfogva a társadalmilag megengedett mértékű, a közhatalmat gyakorlók ellenőrzése és a közvélemény tájékoztatása, figyelmének felhívása érdekében tett provokáló jellegű értékítélet, bírálat, kritika és véleménynyilvánítás sem tényállítás.

A rémhírterjesztés nem valósulhat meg, ha az nem függ össze a közveszéllyel, továbbá akkor sem, ha az nem alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére.

Különleges jogrend esetén ugyancsak fontos, hogy a valótlan tény állítása és a valós tény elferdítése alkalmas legyen arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, mert ezek hiányában nem alkalmas a cselekmény az elkövetésre.

Az ügyvédi reklámról és honlapról

Az ügyvéd jogosult az általa nyújtott szolgáltatásokról a nyilvánosságot tájékoztatni feltéve, hogy a tájékoztatás pontos, nem megtévesztő és nem sérti az alábbi alapelveket és alapértékeket:

a) Az ügyvéd függetlensége, szabad eljárás az ügyfél ügyében

b) Az ügyvéd joga és kötelezettsége, hogy bizalmasan kezelje a megbízó ügyét és betartsa a hivatásából fakadó titoktartási kötelezettséget

c) Különböző ügyfelek között, illetve az ügyfél és az ügyvéd közötti érdekütközés elkerülése

d) A jogászi hivatás méltósága és becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége és jó hírneve

e) Az ügyfél iránti hűség

f) Tisztességes díjak megállapítása

g) Az ügyvéd szakmai hozzáértése

h) Kollégák tisztelete

i) A jogállam és a tisztességes igazságszolgáltatás tisztelete

j) A jogászi hivatás önszabályozása.

Az ügyvédi hivatás tiszteletben tartása a jogállamiság és a demokrácia elengedhetetlen feltétele a társadalomban. Az európai jogi hivatás széleskörűen elismert és tiszteletben tartott alapelvei nélkülözhetetlenek az igazságszolgáltatás helyes működéséhez, a joghoz való hozzáféréshez és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesüléséhez. 

Az ügyvédi tevékenységére vonatkozó tájékoztatás nem ütközhet a tisztességtelen piaci magatartás tilalmára, a gazdasági reklámra, az elektronikus úton közzétett reklámokra vonatkozó más jogszabályok és a vonatkozó ügyvédi kamarai szabályzat rendelkezéseibe.

Az általános reklámszabályok alapján a reklámnak valamennyi lényeges információt tartalmaznia kell, a hiteles, igaz és pontos tájékoztatás követelményeinek meg kell felelnie. Nem várható el, hogy a fogyasztó gyűjtse össze a tájékoztatás egyes elemeit.

Az ügyvédi tevékenységre vonatkozó tájékoztatás, reklámozás során fokozott gondossággal és körültekintéssel kell biztosítani az ügyvédi titoktartási kötelezettség és az ügyvédi hivatás méltóságának megtartását, továbbá az ügyvédi tevékenységre vonatkozó reklámnak összeegyeztethetőnek kell lennie az ügyvédnek az igazságszolgáltatásban való közreműködésével, valamint a jogállamban és a demokratikus társadalomban betöltött szerepével.

Az ügyvédi tevékenységre vonatkozó reklám

a) nem csökkentheti az ügyvédi hivatásba vagy igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat,

b) nem lehet agresszív és nem járhat az ügyfél zaklatásával,

c) nem tehet a minőségre, eredményességre, illetve díjazásra vonatkozó, az összehasonlító reklám korlátaival ellentétes (!!!) összehasonlítást (!!!) más ügyvéddel,

d) nem utalhat az ügyvéd eredményességi mutatójára, az ügyfelek számára, illetve fontosságára,

e) nem használhatja ki a - potenciális - ügyfél kiszolgáltatott, illetve kényszerhelyzetét, így különösen nem használhatja ki az általa ismert konkrét szerencsétlenséget vagy az ügyfél ítélőképességét súlyosan korlátozó körülményt annak céljából, hogy az ügyfél ügyvédválasztásával kapcsolatos döntését befolyásolja.

Az összehasonlító reklám kizárólag azonos rendeltetésű, azonos szükségleteket kielégítő árukat hasonlíthat össze és tárgyilagosan köteles összehasonlítani az áruk egy vagy több lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságát. Az áruk árainak összehasonlítása is tárgyilagos kell, hogy legyen. A reklám nem sértheti más vállalkozás, annak termékének jóhírnevét, és a reklámozónak képesnek kell lennie annak bizonyítására, hogy a reklámban megfogalmazott állítás megfelel a valóságnak.

Európai etikai elvárás, hogy az ügyvéd jogosult a nyilvánosságot az általa nyújtott szolgáltatásokról tájékoztatni feltéve, hogy a tájékoztatás pontos, nem félrevezető és nem sérti a titoktartás kötelezettségét vagy más alapvető értékeket. Az ügyvéd reklámozhatja önmagát a média bármely formája, úgy mint sajtó, rádió, televízió, elektronikus kereskedelmi kommunikáció útján vagy bármely más módon, amennyiben ez a reklám megfelel a korábbi mondatban említett európai etikai  követelményeknek.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem keltheti személyének olyan hírét, vagy látszatát, hogy az egyes bíróságoknál, illetve hatóságoknál az ügyben, vagy egyes ügyekben az ügyvédi tevékenység többi gyakorlójánál kedvezőbb eredményt tud elérni, vagy az ügyet gyorsabban tudja elintézni.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult bírósági ügyekről, ítéletekről, az által a képviselt ügyekről való tájékoztatás és más közszereplés során tárgyilagosan, az ügyvédi hivatás presztízséhez méltó színvonalon jár el, egyúttal tartózkodik személyének előtérbe állításától.

Az ügyvédi honlapon, az ügyvéd valamely közösségi platformon létesített profilján, vagy az ügyvéd interneten való más megjelenése (a továbbiakban együtt: ügyvédi honlap) során tárgyilagos, az ügyvédi hivatás méltóságával összeegyeztethető tartalom tehető közzé.

 Az ügyvédi társulás tagjai közös ügyvédi honlapot tarthatnak fenn.

Az ügyvédi honlapon nem tartható fenn vendégkönyv, a honlaplátogatások számát a nyilvánosság számára hozzáférhető módon feltüntető számláló, továbbá nem gyűjthetők a látogatók elektronikus levélcímei sem.

Az ügyvédi honlapon csak szakmailag indokolt esetben helyezhető el más honlapra vezető hivatkozás. Az ügyvédi társulás tagjainak külön ügyvédi honlapjai az ügyvédi társulás tagjának ügyvédi honlapjára mutathatnak. Más ügyvédi honlapra utalás esetén az ügyvédi kamara felhívására a hivatkozás indokoltságát alátámasztó tényeket az ügyvéd igazolni köteles .

Az ügyvédi honlap nyitólapján jól látható és olvasható módon fel kell tüntetni a területi ügyvédi kamara által jóváhagyott egységes szövegű tájékoztatást, valamint a területi ügyvédi kamara honlapjára közvetlen kapcsolódást biztosító hivatkozást.

Az ügyvéd által ellátott ügy és képviselt ügyfél az ügyvédi honlapon nem nevezhető meg. Ez nem zárja ki azt, hogy tevékenysége ismertetése körében az ügyvéd az általa ellátott ügy vagy ügyfelek típusát általánosságban megjelölje.

Az ügyvéd felelősséggel tartozik az ügyvédi honlap tartalmáért. Külföldi ügyvéddel, ügyvédi irodával, európai közösségi jogásszal, külföldi jogi tanácsadóval, könyvvizsgáló, más bel-, vagy külföldi vállalkozással, illetve egyéb jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel bármely jogviszonyban együttműködő ügyvédi tevékenység gyakorlója felelősséggel tartozik a vele együttműködők honlapjának a rá vonatkozó tartalmáért is.

Ha az ügyvédi tevékenység gyakorlója állami vagy önkormányzati szerv, civil vagy más hasonló közhasznú szervezettel fennálló jogviszonya alapján harmadik személy számára külön díjazás nélkül vállalja ügyvédi tevékenység végzését, úgy a harmadik személytől nem fogadhat el díjazást. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója ekkor is köteles figyelembe venni az összeférhetetlenségi szabályokat, valamint tilos e tevékenységét ügyfelek szerzésére, valamint reklám céljára felhasználnia.

Keresőoptimalizálás (SEO) és a jogszerű és etikus szlogenek megjelenítése 2018-tól lehetséges az ügyvédek számára. Az a korábbi szabályozás, mely szerint az ügyvédi honlap nem tartalmazhat a hivatás méltóságával össze nem egyeztethető hatáskeltő szlogent, már nem hatályos.

Lehetséges az összehasonlító reklám is, ha azonos szolgáltatásokat tárgyilagosan hasonlít össze. 

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Vj-180/2004/32 határozata alapján: 

"Versenykorlátozó döntésnek minősülnek továbbá a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 2001. szeptember 3. napjáról hatályos 2/2001. (09.03.) számú, az ügyvédi honlap tartalmáról rendelkező állásfoglalásának azon rendelkezései, miszerint

- az ügyvédi honlap tartalma nem szolgálhatja az ügyvéd, illetve szolgáltatásának népszerűsítését, vagy egyébként reklám célját,

- tilos a hatáskeltő szlogen vagy más gazdasági reklámnak minősülő megjelölés használata,

- az ügyvéd honlapja nem tartalmazhat sem jogi tanácsadásra, sem bármely más jogi, az ügyvéd által nyújtható szolgáltatásra irányuló ajánlatot vagy ajánlattételre felhívást, díjajánlatot, illetve bármely közvetlen vagy közvetett közlést és összehasonlítást az ügyvéd által alkalmazott díjakra,

- nem tartalmazhat megbízási szerződés kötésére vonatkozó felhívást vagy ajánlatot vagy a honlapról lehívható megbízási szerződést vagy meghatalmazást,

- az ügyvéd által ellátott ügy és képviselt ügyfél a honlapon nem nevezhető meg.".