A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
A jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.
A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni.
Ha a szerződés létrejött, de a felek az ellenszolgáltatás mértékét nem határozták meg egyértelműen, vagy ellenszolgáltatásként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni.
Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendez. A szerződés tartalmává válik minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. A szerződés tartalmává válik továbbá minden, az adott üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, kivéve, ha annak alkalmazása a felek között - korábbi kapcsolatukra is figyelemmel - indokolatlan volna.
Az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni.
A fentiek alapján - bár a jog törekszik a nem tökéletes szerződéskötések segítésére és azok elvi korrigálására - az írásba foglalt szerződések megfogalmazása és aláírása közben az alábbi néhány sarkalatos kérdés előzetes tisztázása hasznos lehet:
Ki, hol és mikor köt szerződést?
A szerződő felek és a szerződéskötés helyének, idejének a pontos meghatározása alapvető lehet, azaz az utólag nem vagy nehezen azonosítható ilyen jellegű adatok problémákat okozhat. A szerződéskötő és a szerződésben név szerint szereplő szerződő személy tényleges azonosságát vagy viszonyát (pl. képviselet esetében) is indokolt ellenőrizni.
Miről szól a szerződés?
A szerződés lényeges feltételeit mindenképpen a szerződésbe kell foglalni, mert ezek nélkül a felek megállapodásának a ténye is kétségbe vonható.
Mi a tényleges vagyonmozgás?
A legtöbb vagyonjogi szerződésben a vagyonmozgások követhetősége, egyensúlya, mértéke és jellege alapvető kérdés lehet. Ha a szerződés nem tartalmazza egyértelműen a tervezett és/vagy a tényleges vagyonmozgást, ez komoly gondokat okozhat.
Mi az ellenszolgáltatás és mikor jár?
Mindegyik félnek érdeke az, hogy az ellenszolgáltatások, azaz a teljesítés fejében járó ellentételezések pontosan meg legyenek határozva, mert ezek hiányossága súlyos jogvitákhoz vezethet el. Fontos lehet az is, hogy a pénzbeni ellenszolgáltatás pontos összege, esedékessége, ideje, teljesítési helye vagy fizetési módja egyértelműen meghatározásra kerüljön.
Rendelkezik-e a szerződő fél a teljesítéshez szükséges jellemzőkkel?
Sok esetben érdemes már a szerződés megkötésekor azt tisztázni, hogy a másik fél az adott fedezettel, vagyontárggyal, képességgel, végzettséggel, felszereléssel stb. ténylegesen rendelkezik-e és ezt pontosan mi igazolja.
Mi történik akkor, ha problémák lépnek fel?
Érdemes lehet az elszámolás mechanizmusát, a szerződés megfelelő teljesítésének ellenőrzését, a szerződés megszüntetését, a jogviták kezelésének módját előre meghatározni.
Érthető-e a felek akarata a megfogalmazás alapján?
Bár a magyar jogban az akarati elv érvényesül, de a túlságosan ellentmondásos, érthetetlen vagy az akarat kiderítésére alkalmatlan írásbeli megfogalmazások így is gondot okozhatnak. A megfelelően megforgalmazott, logikailag és szemantikailag egyértelmű szerződésszöveg sok problémát és félreértést megspórolhat a későbbiekben.
