A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 2018. január 1-jén lépett hatályba.
Az új Pp. nem tartalmazza a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényben lévő új közigazgatási perrendtartási szabályokat, azaz nem terjed ki a közigazgatási hatáskörben hozott döntések bírósági felülvizsgálatára.
Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikke alapján, annak (1) bekezdése szerint „mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság bírálja el".
Az új Pp. egyik célja az anyagi jogok hatékony érvényre juttatása. A jogvédelmi igény az anyagi jog jogosultját a jogsértés időpontjától megilleti. Az anyagi jog megsértéséből eredő igényeket az anyagi jogviszony kötelezettjével szemben a jogosult maga is érvényesítheti például a kötelezett teljesítésre való felhívásával, különböző egyeztető, mediációs fórumokon keresztül. A jogvédelmi igény érvényesítésének célja az anyagi jog megsértésén alapuló igény kikényszerítése.
A sérelmet szenvedettnek rendelkezési jogából eredően magának kell megjelölnie azokat a tényeket, amelyekre igényét alapítja. A sérelmet szenvedett az igényének az érvényesítése végett, a jogvédelmi igényből eredően jogának elbírálása céljából fordul a bírósághoz.
A keresetlevélben megjelenő fő akaratnyilatkozat annak jelzése, hogy a jogalany az állam által biztosított jogvédelmet szeretné igénybe venni és pontosan azért fordul a bírósághoz, hogy az ezt a kereseti kérelmének elbírálása útján biztosítsa számára.
A keresetlevélben megfogalmazott kérelem egyrészt a jogvédelmi igény kötelezettjéhez, a bírósághoz, másrészt az anyagi jogi igény kötelezettjéhez, az alpereshez szól.
Az új Pp. 169. § [A per megindítása] értelmében "(1) A pert a felperesnek az alperes ellen keresetlevéllel kell megindítania.".
A keresetlevél benyújtásával még csupán a felperes és a bíróság közötti jogviszony jön létre, melynek a célja a keresetlevél megvizsgálása során a perelőfeltételek fennállásának, a jogvédelmi igény jellegének a felmérése.
A kontradiktórius per a kereset, az anyagi jogi igény alperessel való közlését követően indul meg. A keresetlevél benyújtása formakényszer által korlátozott, azaz azt írásban kell előterjeszteni.
A Pp. 110. § (3) bekezdése a fél nyilatkozatainak tartalom és nem elnevezés szerinti értékelését írja elő. Így keresetlevél minden olyan beadvány, amelyben az előterjesztő a bíróságtól jogvédelmet kér, az alperessel szemben pedig anyagi jogi igényt érvényesít.
A perfelvétel a vita tárgyának a tisztázása a bíró közreműködésével.
A perkoncentráció növelése érdekében a peres eljárás első része a perelőkészítő szak, a második része pedig az érdemi tárgyalási szak.
A perelőkészítő szak célja a per stabilizálása, a tények rögzítése, a per terjedelmének pontos, és később már nemigen módosítható meghatározása, behatárolása.
A felekre az új Pp. alapján több feladat és nagyobb felelősség hárul. A felperesi kereseti kérelem megítélése sokkal szigorúbb lett (visszautasítás, hiánypótlás, a perfelvételi szak megnyitásának elmaradása.)
A felperesnek már a keresetlevél benyújtása előtt tisztában kell lennie azzal, hogy mit és hogyan akar bizonyítani és az alperes számára is fontos a per kereteinek, lényegének, alapjainak a felvázolása az ellenkérelem megfogalmazása előtt és annak során.
